PÖRLEKEDÉS   Gomolygó felhők most nem szülnek ennyi fényt, míg egyre vemhesen latyakos, egyre  sár fertőz mindent odakint, míg megnémult szobák sarkaiban az ember pillantások hangtalan neszét érzékeli. De jöhet még, s szükséges némi-nemű szilárd akarat, hogy a tollasuló felhők valahára…

  LÉPKEDÉS A HOMÁLYBAN   Nem lettem okosabb se bátrabb! – Sírás hisztériás kétségbeesés folyvást megrázza testem szerkezetét – ha hirtelen mozdulok, török s zuhanyrózsák könnyező fogságában egyedül merek csak sírdogálni! A Világ göcsörtös eszmékkel még egyre ellenáll s hiába szeretnék…

  REJTŐZKÖDŐK   Lapulnak akár a megalkuvók, stricik akik munkanap végeztével fölmarkolják százalékarányos járandóságukat – cigarettavégek ásító kéményén át koncentrikus körökben, formákban s alakzatokban hajlik a füst: Egy-egy oda nem illő, tétova szikra ellobban, a megvilágítja a szánalmas…

  MEGFELELÉSI KÉNYSZER   Meglehet, már megundorodtam rég az Egésztől… hogy úgy kell tenni, mintha púp a hátunkon foglalkozásokat, olcsó munkaerős állásokért repesnénk, s mindannyian odavolnánk – hogy mások két órákat dolgoznak lazsálva naponta, a másik meg tizenkét órába belerokkan, s aztán…

    KÖZÖNY?   Amikor egyszerre magamhoz vontalak nyári tombolásként, s kacérkodott velünk a hőség, fülledt, vulkán-gőzökkel párásodott be a táj, s frissítő huzatok légi háborújához szoktunk volna – tudományokhoz edzett, törődött szemünk. Abba kellene hagyni a hazug illúzióvesztést – amit…

    A PEREMVIDÉKEN   Most már jócskán igyekszem hangtalanul mozogva kivonulni az Élet peremére. Önmagamon is egyre szétnézve még odakint a zimankós fénytelenség sötét krátere uralkodik! Nesztelenné kellene, mint pille válnom, akár megfáradt, s kiüresedett szemgödrökben a könnyezés, s a…

  ELSZÍVÓ SEMMI   Bennem most még így teremtő félelem uralkodik: Téged mint borostyán vagy leander körbekerít, s eltaposs! Reményeid imbolygó, összetört csillagok, önzésed napról napra mint éhes csecsemő örökkévalón szeretet követel tőled részeg-mohón. Szívedben most még nem feledhető…

        VALAMI MÉG HÁTRA VAN!   Megszólítanak gyakorta a tárgyak: A priccs-ágy melyet gondos makacssággal apám választott: ,,Ez épp jó lesz neki”- tekintettel, s az ütött-kopott, kiszolgált veterán-asztal: Idők poloskái pettyezték szégyenfoltosra! Hogy mertem öntudatlan…

                                       MEGTALÁLÁS                                    Jó lenne lassan megállapodnunk: Valami titkos jelenben, bizalmas kézfogásban, öntudatlan Morze-kódok védelmében, lefegyverző tekintetek kereszttüzében! Valami titkos hangulat-helyben ahol otthon…

      DON QUIJOTE-MAGATARTÁS   Köröttünk vak Bábel-zűrzavar nyelvi torzsalkodás ócsárkodik, a XXI század, Hangyaboly forgalom, munkanélküliség s hitehagyott Theirésziász-reménykedés, még nem lenne késő mindent elfeledni, új hitvallások gyanánt felemelt tartás mellett a valódi Igazunkért…