Új vers
PROSTITUÁLT SZŰZ
Sokszor szereti önmagát tán éppen azért nem tanulhatott meg igazán hasonlítani!
Izgatják szaftos, rendhagyó avantgarde-estek;
mikor Papagénó tótágast egyensúlyozik s Papagéna szerszámjáról ábrándozik!
A porcelánarc már mind véletlen, de kiküszöbölhető,
feljavítható hibái a recsegő deszkák fedélzetén éppúgy vonzzák,
mint önimádatának mindennapos műfajhatárai!
Akkor lehet csupán még önmaga elemében, ha mindenáron különbözik!
Könnyelmű, lefizethető karrierek sugallatával hamar elindult
fényüző rendhagyó külsőségek követik talpsimogató vakon
bizton kikövezett útját a milliónyi seggnyaló-kórus sokaság
még nagyobb baki-tüsszentéseire is aszisztálva gratulál!
Mint elragadó, megváltó örömhír olcsó rózsaszín cukormáza jár e földön,
tűsarkú lábacskáival pipicskedőn önmagát is majd elgázolja!
Megkóstolható gyönyt kínál babonázó vérvörös ajkán,
de csupán csak a színpadon!
Mint új, zamatos, fényes csillag a siker pillanatnyi,
üstökös-fényeiben lubickolgat;
s ha mindenütt megszépítő hazugsággal találkozik önmagát
is nyugodtan tehetségesnek képzelheti!
Még folyamatosan elvárják tőle, hogy önző exibicionistasággal
Éva bombázó testét mutogassa estéről-estére – megtalálható,
valódi boldogságról ezért szándékosan lemond;
bűntudatra már marcangoló-vastag sminkjét simítja hamvas babapofivá,
hallgatva öntömjénező kedvel, hogy fröcsögi hírnevét
a bulvármédia felesleges hajtóvadászata!
Már önmagától is
legszívesebben megcsömörlene!
Tervezgetése most még karrierje csúcsán egyre felkapottabb lendületbe
repítik léghajó-érvényesülését;
élvezi, hogy mindenkit kedvére kihasználhat!
– A valóságra mindennap így adja el magát prostituált-szűzként!