Kortárs ponyva


2025.jan.06.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új vers

SZÉGYELNIVALÓ BÖLCSELKEDÉS A butító dögszag most még egyre csak növeszti önző önmagát bennünk; egyre mohóbban, gátlástalanul követelőzve; reményeink is - már ha voltak egyáltalán -, csupán csak zsugorodni képesek, hiszen zsugori szívünk már nem akar megbízni szinte senkiben. Mindenütt undok,…

Tovább

Új novella

  KÉT GENERÁCIÓ EGY SZÍVVEL   A Kőbánya-kispesti metróállomás valóságos csillogó-villogó ünnepi kavalkádba öltözött. Mintha egy hatalmas, örökkétartó ünnepséget akartak volnaszervezni számára. Persze eltekintve attól a groteszk, nonszensz valóságtól, mely leginkább az elgórált szemetes és…

Tovább

Új vers

CSELEKVŐ XXI. SZÁZADI ÓDA Kikönyökölve emostani velejéig hóhér-rágta Időmből, még idáig hallatszik szánalmasan nyüzsgő utcák szívdobbanásában ordas, krokodil-részegek tivornyás szópárbaja. Egy-egy itt ragadt Tandori-veréb még tűntetőn a csupasz ágakon csüng. A szomszéd hold-kráteres tájban…

Tovább

Új vers

CÉLZOTT JÓS-ÜZLET Odakint a hajnali pirkadó ködben, beteg hernyóként sárgaszín villamosok vánszorognak; újból megindul immár a hajnali józan robot, amíg a vaksötét kirakatüvegek bezárt arcán fel-feldereng egy-egy fény-szülte, szikár mosoly. Önmagában még csupán csak most kezd fuldoklani…

Tovább

Új vers

A KÖZÖNYÖSSÉG FOKOZATAI Megnyerhető veszteség veszi mindannyiszor kezdetét. Kiszikkadt kenyérdarabokban holt kapcsolatok, eltékozolt emlékeink lappanganak. Ér-e bármit is önkéntes fáradozásunk, hogy gyerekeket biciklizni, s versekre tanítunk, mikor e mostani generáció inkább az X-boksz s…

Tovább

Új novella

  A HATALOM ÁRA A VÁLLALAT DZSUNGELÉBEN   Legalább másfél mázsás, pöttöm, pingvinalkatú, márkás öltönyt viselő, folyamatosan szivart pöfékelő emberke lépett be a nagy stílusosan felújított üvegezett irodaházba. A recepción posztoló, unatkozó, gorillatestű biztonságiak szinte azonnal…

Tovább

Új vers

BONTÁSRA-ÍTÉLT RÉTEGEK Ha elég volna tudni, sejteni a vissza-nem-fordítható emberi törvényt;,,ki mint vetett, azonképpen arat!” – s hogy mind egy szálig majdan magunk is megmértünk az Időben és valahol őrködve fogják megőrizni az igazi-őszinte szavainkat – amit tettünk, vagy amit lelkes…

Tovább

Új vers

Mintha megszégyenítettek volna Agymosott, képzavarokkal tarkított múlt-jövőben, mikor a galád ember is önmagába visszakorcsosul, míg az örökké forgandó Idő rabigát ölt s a visszaérő Végtelennel harca száll. Testszagú jelenlétben már minden hallgatva körülölel; elkendőzve, beismerve a magára ismerő…

Tovább

Új vers

ANONYMUS-ISMERETLENEKÉRT Valamit muszáj volna végre már tenni e felszínes, untig köpönyegforgató Kor ismeretlen művészeiért. Mielőtt végleg elfelejtődnek. Kitörli Anonymus-neveiket a gyarló hitvány emlékezet, Idő ahová megszülettek. A díjak, huhogók, segg-talpnyalók ócska kis kórusa, öntömjénező…

Tovább

Új vers

NÉMA HÍRMONDÓK TÖRTÉNETE Összegyűlik már lassacskán látom a tegnap még agyondicsért luxusálom-várakozás, bestszellerlistás csoda: látszat-profit ritkán, ha megtérül s fölemelkedni is csupán mecénás-segítséggel – ha tud -, s a megvesztegethető érdekek szemcsalása már mindenünnen visszaköszön.…

Tovább
süti beállítások módosítása