KOZMOSZ-BÁNAT   Az üvegfalon hirtelen váratlanok milliónyi, aprócska fényszilánkja pislog, terjeng szét. A szőke, őzike-szemű leány, mint egyiptomi istennő, egzotikus Artemisz a kirakatok üvegében fintorog. Kacagtató grimaszt vág önző, babonázó tükörképe elé. Fejem még babusgatón lehanyatlana egy…

Átjárások veszteglő napok között Legalább egy csipet halványodó gyanú mindenkor elkellene manapság főként, ha azt halljuk: Úgy imádlak Életem! vagy mikor jössz haza kicsi szívem?! Befizettem a Tabu-sárga csekket! Ilyenkor jobb volna könyvespolcok kuckói közé menekülni bent, egészen mélyen s hagyni,…

VERSENGŐ JÁTSZMA Gyerekeket látok vadulni a videójáték-teremben a csillagfény-tető alatt. Előbb csupán a lappangó, tompított agresszió-indulat az mely totálisan fejbe kólint, majd sorra jönnek a benső valódibb vadállat-ösztönök. A szórakoztató elektronika csak nem nyugszik. Hol maradtak el a régi…

A KITARTÁS ZSARNOK-ILLÚZIÓI Előttünk immár rendetlen, – mondhatni -, hányaveti közökben már sztoikus, tunya közönyben, kicsit tán még üldözötten ember-roncsok fetrengenek, adják-veszik egymást; szeretnék még menteni a mozdítható értékeiket. Fel-nem-ismert vakságban szenvednek nem csupán csak a…

SZÉL-CSENDES ÖREGSÉG Ereimben régi adósság-dühök meszesednek céltalan. Tűnt, bosszúálló ifjúság akar kárpótlást, elégtételt venni nyilvános megaláztatásokért, lelki-fizikai atrocitásokért. Zaklatott ördög-görcsű idegeim felajzott újaknál feszesebbek immár, könnyedébben el is pattanhatnak. Létem –…

MEGHIBÁSODÁSNAK INDULT MINDENNAPI ÉLET Sietve igyekszel már búcsúzkodni egy rég elfelejtett mézes-mázos, becézgető hangtól, mely – anno -, még halhatatlan romantikák szent ígéreteivel kecsegtetett; bezárt ajtók, kapuk, zárt ablakokon kopogtatnál, de már önmagadból is kiábrándulsz s faggatón magadat…

KÚTMÉLYSÉG-SZEMLE Már csupán csak ritkán tépheti le álarcát e mostani fetrengő céda korban prostituált angyal, vagy méltatlanná lett szent. Egyszerre közönyösíti, kiábrándítja a tudatosan megvesztegethető embert a rengeteg tonnányi álszenteskedő áruló-csaló. Még a valóban látó lelkek is csupán…

KULCSRA-ZÁRT HALÁNTÉK Miért van még mindig benne a köztudatban, hogy sokszor inkább lisztté, és nem bőven termő maggá kellene őrölni a Mindenséggel viselős teremtést, mely a létezés meghatározó borostyánkövülete?! Talán csupán csak annyi ideje maradhatott immár mindenkinek, míg bizton tudomásul…

KULTÚRÁK SORSA  Kedves költő barátom! Nos mondd csak? Mi a helyzet mostanság az irodalmi helyzettel? Gúnyvigyorba miért is foncsorul hobbi-irodalmárok kacagó szája ellened?! Valld csak be bátran, mivégre vagy, mi lesz veled-belőled?! Szólamokat puffogtató korteskedő, dilettáns rikkancs akarsz-e…

HA GONDOLAT, KREATIVITÁS ELHALLGAT Miért nem lehet egyszerűen csak lezárni, befejezettnek tekinteni azt, amiben éppen nyakig benne vagyunk?! Miért nem lépünk ki szánalmas s hivatalosan is totál kétségbeesett, semmirekellő életünkből, akár az ítélkező, pálcát-törő történelemből s megyünk egy…