Kortárs ponyva


2025.júl.07.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új Vers

A HOMOKÓRA MINDEN ESETBEN VISSZASZÁMLÁL   Mai éji órán merengve, a vak, bizonytalan ösztön szárnyait keresve felszálltam emlékeim hullámvasútjára; keringtem körbe-körbe egykedvű spirálisan, miközben csikorgó, elmulasztott szétszórt sóhajok közt félúton örök-neveket kerestem, kik egykoron még…

Tovább

Új Vers

HAJÓTÖRÖTT LELKEK GORDIUSZI CSÓMÓI Talán már nem lehetséges, s nem is maradhat olyan nyughatatlan, megalkuvó éj, mikor lelkem szabad madárként vándorolva kiszállna tohonya, hajótörött testem börtön-ketrecéből s utazásra kelne; mert jócskán rágódom, őrlöm saját kötéltáncot-járt örök-gyerek…

Tovább

Új Vers

ÁTVONULÓ REZDÜLÉS Borongó, bús melódiát szűr át a Lelkem a Lét sokat-tűrt borongó magányán, ringatva nyughatatlan álmát vissza-visszatérő Béke-idős emlékek árnyain s vágyott Mindenség-romantikák motozó vágyain át a végső beteljesedésről ábrándozik ennem az elárvult 40 éves férfi, s a pöttöm…

Tovább

Új Vers

HALÁL-TÁNC   Pufók csontvázam, e hitvány, emberi szerkezet lassacskán felemészti testemet. Már naponta ropogva, fájva, nyúzva, akár aggastyán-átok meggyötör – s hangulatok otromba, tompa ördög-görcs ingadozásainál tán jobb volna az üres szemgödör. Testem már így is egyre nehezebb s minduntalan…

Tovább

Új Vers

KOZMOSZ-BÁNAT   Az üvegfalon hirtelen váratlanok milliónyi, aprócska fényszilánkja pislog, terjeng szét. A szőke, őzike-szemű leány, mint egyiptomi istennő, egzotikus Artemisz a kirakatok üvegében fintorog. Kacagtató grimaszt vág önző, babonázó tükörképe elé. Fejem még babusgatón lehanyatlana egy…

Tovább

Új Vers

VISZÁLY-FORGÓ Árva-hidegre sírják magukat az ikrásodott kráter-szemek. Retinák bonyolult ág-labirintusaiban csonkolt csontváz-fák remegnek. Alant hamvas barackarcokon igazmondó, tanúskodó könnycsepp-hosszantartón világol; tán még maga sem igen tudja hazudjon-e egy-egy újabb mihaszna, céda-szerelmet…

Tovább

Új Vers

MAGÁRAHAGYOTT JÁTÉKOS  Négyszemközt vagy külön-külön tán már semmi jóra sem számíthatunk. Manipulatív, stratégiai balett-tánc már az összes nonverbális gesztus, hitvány, semmirevaló beszéd. Az ember nyíltan, tömegben elveszti önmagát, akár az egykori hűséges barátot, mert kölcsönt adott s pénzét…

Tovább

Új Vers

  LÁTSZATOK FOGSÁGÁBAN Hányszor kívántam volna fű-fickó koromban a titkos csiga-járatokon át színész-öltözőkbe beosonni, mint láthatatlan túlvilági barátságos kísértet, kósza szellem. Jó lett volna akkor csalódva kicsit csalva a tágas recsegő-ropogó deszkákra fellépni s akár Jámbor Yorick,…

Tovább

Új Vers

EGY TUDATOS BOLOND MESÉJE A föld alól, mint titkos, Elioti Senkiföldje vakondjáratok váratlan-hirtelen szobádba zuhan nem csak a gyermekkoriéjszakáktól, rémálmoktól való már-már tudatos s egykedvű gyáva rettegés-félelem, – de a hétköznapok sokszor visszataszító súlyossága is. Sokszor kiáltó…

Tovább

Új vers

Átjárások veszteglő napok között Legalább egy csipet halványodó gyanú mindenkor elkellene manapság főként, ha azt halljuk: Úgy imádlak Életem! vagy mikor jössz haza kicsi szívem?! Befizettem a Tabu-sárga csekket! Ilyenkor jobb volna könyvespolcok kuckói közé menekülni bent, egészen mélyen s hagyni,…

Tovább
süti beállítások módosítása