XII. Fejezet  Egy megkezdett életút folytatódik   A másik vizsgám, ami – ami egyben szigorlat is volt -, szinte még érdekesebb, hiszen itt 1849-1945-ig terjedő időszakból kellett, hogy bizonyítsak, Szalkai Péter tanár úrral kiegészítve a vizsgáztatók névsorát. Elég csak arra gondolni, hogy…

  XIII. Fejezet  Az egyetemista kalamajkák egész sorát vészeli át     A magyar történelem szemináriumok alkalmából azt gondolom, hogy kegyelmes, és rám örökké vigyázó őrködő angyalom ismételten csodát tett, mert 1790-1914-ig a magyar történelem gyakorlati szintű tanulmányozását, és megismerését…

XII. Fejezet Az egyetemista egyre frusztráltabb lesz    Azt szokták mondani, hogy a jó regény alapismérve az, hogy az adott kor egész társadalmát az adott olvasó szemüvegen keresztül láthatja, és gyakorlatilag bepillanthat bárhová és egyúttal mindenhova ahova csak kíván, hogy része legyen azoknak…

  XI. Fejezet A félszeg fiatalember emberi pedagógusokra lel Egyik alkalommal amikor éppen Erdész Iván nyelvész tanár úrra várakoztam egy másik ismerősömmel a 730/a csoportból, már jócskán elmúlt este fél hét. Amint várakoztunk a Múzeum körúti F épületben a magyar nyelv és irodalomtudományi…

  X. Fejezet  Az ifjú egyetemista  A magyar irodalomtörténeti előadások alkalmával, amik rendszeresen Keddenként tartott meg a Múzeum Körúton, és amik általában félnyolckor kezdődtek, mindig az volt a mondása, és egyúttal a szavajárása, hogy:  - Hölgyeim, Uraim! A pontosság királyi erény! -…

   IX. Fejezet Az ifjú egyetemista feláll a padlóról   A következő tanárember aki valóban az emberséges magaviselet, és egyúttal a bölcs erkölcsiséggel volt megáldva nagy szerencsénkre, és megkegyelmező volt hozzánk, Drozsák Ferenc tanár úrnak hívták, és Kaposvárhoz közeli Taranyban született, ám…

    IX. Fejezet A nebuló törékeny lelkiismerete ostorcsapásokat szenved      A második évfolyamomnak az első őszi félévét bizony ugyanazokkal a jól bevált, és sokszorosan kipróbált módszerekkel, és egynehány baklövésem kijavításával kezdtem! Elhatároztam, hogy az egész fennmaradó nyári…

                VIII. fejezet A nebuló végre barátságos és szellemi emberek táraságába kerül      Azt szokták mondani, hogy mindig az első év a legnehezebb az ember új munkahelyén, vagy egy új társadalmi közösségben, és az emberek között. Nos ez velem is így esett meg, az első erőltetett, és…

                 VII. fejezet    A nebuló próbál baráti szövetségeseket találni       Én nagyon hálás, boldog, és szerencsés embernek mondhattam magam, hogy egy olyan angyaltekintetű, kedves, és nem utolsósorban szívből sugárzó jóság, türelem, alázat, és kegyelmes idős hölgy vett a gondos…

                    VII. fejezet    A nebuló próbál baráti szövetségeseket találni       Én nagyon hálás, boldog, és szerencsés embernek mondhattam magam, hogy egy olyan angyaltekintetű, kedves, és nem utolsósorban szívből sugárzó jóság, türelem, alázat, és kegyelmes idős hölgy vett a gondos…