SÁRGAFÖLD KÖZELBEN   Mégis milyen jó, felemelő érzés, hogy sárgaföld-közelben maradhattam s ott üthettem szelíd tanyát! Föld s kráter-göröngyökkel, az ős-humusz termékeny vázlat-anyagával gazdagon. A teremtő víz s oxigén kicsit mindig megszellőzteti önmagát mielőtt hasznos anyaggá…

    JÖVŐKÉPFÉLESÉG      A bizonytalan s véges körülmények talán éppen azért mostohák mert csupán alternatívákat kínálnak fel számunkra az emberi ész-tudat, s nem csupán egyetemes sponteneitást, s összefüggéseket! Ha egyetlen láncszem, rossz ötlet, ingadozó eszme egyszer beindul, bekattan…

    SZISZIFUSZ-LÁZADÁS   Sokáig a biztos, becsapható tudatban, én is elhittem: Az ember központi láncszem a gyöngyök udvarában, s engesztelhetetlen Robinson-ösztöne űzi s hajtja kiismerhetetlenül s egyre új kalandok lakatlan tartományaiba, hogy tudatos s fejlődni képes értelme kormányozza…

    GYÖNGYVIRÁG   Selyemharangok hófehér tüllszoknyában – kráter-kalapocskák, fehéren izzó lángnyelvek kelyheik oltárain. Törékenységükben még önmaguk is ártatlanok, s áldozatok! Gondoskodó, vagy barbár-kezek szakasztják-e le törékenységük oltáros-bibéit?   Becsukódnak féltékenyen,…

    MEGSZÖKÖTT ÉRDEKEK   Mint meglökött vakok, köd borította reggelek inogni kezdtek, s vén hegy-aggastyánok göcsört-markából kiengedték – hadd menjen – az újszülött napszakot. Ereszek szakálla alig várja, hogy lapuló gyilkosok titkos jelszavára hegyes jégtőreivel ledöfhesse áldozatait, s…

  PÁRBESZÉDBE FOGVA  Felebarátom! Ha jó pár évvel később majd megkérdik: Hatvan vagy elegendő húsz év után mit tettél Tettel? Vagy cselekedtél asztalodra? Mit felelsz? Hisz nem mondhatod: Dolgoztam, gürcöltem, tikkadtam napi tizenkettőt ráment családom, mindenségem egyetlen darabja. –…

    HALANDÓSÁGRA KONZERVÁLVA   Bezárva az örökkévalóságra rendelt négy napig kórházi ágyak foglár-börtönébe – mint a lassan gennyesedő, jajveszékelő seb –gyógyulgattam, miközben legbelül magam is könnyeztem, - a folyosó fölötti imbolygó, pisla fény az éj kihalt csillagaival együtt…

    SZIKE-SZAVAK   Bujkálnák az örökkévalóságig minket védelmező anyai szoknyák redői mögé, de nincs megbocsátás! A közelítő félelem s magányérzet gyilkos módjára hallgatagon követ, hirtelen némasággal pusztít! – Mindenfelől, látod megalkudott, cinikus tekintetek boldogságát, miközben…

    HIÁBA?   Mert esel, zuhansz, s hiába is akarnád a biztos lehetetlent, - nem tudsz megkapaszkodni sem: Hattyú-kezek, sem kegyelmet osztó tekintetek, se önként felkínált, segítő szándékokba! Bizonyíthatón megremegsz, s mint gyenge talpazaton álló kártyavár meginogsz: Sorsod vékony…

  BEFEJEZETLEN VITA   Akár egy sziget, ahol az Idő is megállt, s a sokatmondó tekinteted akár a szike vesémbe behatol. Arcod pirospozsga ragyogásában huncut mosolyod játszadozik s tétovázik velem! Sebezhető szívemben az évek rafinált szálkái ütöttek agresszív tanyát, s csak finom, ápolgató…