LÉT-MÉLYSÉGEK



Az embertelenség off-line állapota következik! Arcpirító szégyenkezések ostoba korszaka régen lejárt! Minden igéző egzotikussággal fűszerezett tekintet mélyén csábító haszonlesés kíváncsiskodik éberen! Celebesült retinákat vastag hályog fedi immár: A látványos jótékonykodás csupán a képernyők előtt divat! Kacér cyber-droidok, kollegénezett diva-királynők egymásnak adnak agyonzsúfolt, puccos villanegyedek szögletén V.I.P.-partikat s mindenütt fenékig tejfel rongyrázás virít!

Pacemaker digitális visszaszámlálást hajt végre akár hányszor csak lüktető szívdobbanásaiba kapaszkodna minden igyekezetével az Élő! Folyamatos meztelenségben sem lehetünk már teljesen önmagunk s velejéig hivalkodók! – Önmagukba is visszasóvárgó, menekülő királynők élvezik kirakatok nyilvános életét miközben észre sem veszik: nyilvános prostituáltak lettek a jómód igéreteivel! Idővel kiszámítható arcok plasztikáztatott rezdüléseiben sem tudunk bizton eligazodni s felismerni a gyermeki vacogó lényeget, kiket egykor védett az őrző-védő, gondoskodó lelkiismeret!

Kripa-lárvásodott tekintetekben éppúgy megfér a derengő sötét, mint magára hagyott holt-terekben tátongó lyukak! Akár az égve felejtett lámpa; csillagmiriádokat szór szét babonázón az emberi szem, míg a másik benső értékeit végleg megtalálja! Emlékeinkből felépült, büszke partokat még utolszor önmagunkhoz ölelhetnénk, hogy érezzük valamikor Emberek voltunk s nem csupán cselekvő, szánalmas roncsok! – Mintha már mindenki szánalmasan elfelejtette volna honnan jött s keserves küzdelmét, amibe ez mind belekerült!