KORCSOSULT KORKÉP



Brutálisan exibicionista, neo-felszínes, cyber-korszak! Benső végtelen kérdésekben az ember is már süllyedő multikulturális befogadó-gép lett; információkat oszt meg, fogad be s már az előbeszédes, unalomig ismerhető ,,hogy vagyok?” – is digitálisan hálózatok cheat-ablakain csicsereg! Midenki gondtalan, gondozatlan kő-gazdagságra vágyik, s az azonnal megsimogatná, s bele is feküdne lecsupaszított végtagjaival a nagy, langyos Semmibe! A pénz-központú világ új nézőpontból még most is bebörtönözött kalitka szerint forog; ledegradált, állatiasult létszükségletek tulajdonképpeni, önző gyűjtőhelye lett!

Az egyéni vállalkozónak minél több stikli-ügyleteket köt nyélbe, annál gyümölcsözőbb tejelnek a vállalkozásai, még az átlag napi tizennégy órás műszakokban kaphat tachicardiát, vagy megfontolásként öngyilkosságra válthatja befektetett, maradék-életét! – Puszta kalitkává üresedett Emberekből kiégett szerv-roncsok maradhatnak; gondviselt ki házikedvenc kíván mindenki lenni! Kik már végképp szólítottak kisebbségi létet most új pályák után ácsingóznak! Bekormozza sokak szívét a hírnév este; s sokszor már mindenki úgy viselkedik:önző, képmutató flegma kirakat-kivagyiságban, mintha szerződést kötöttek volna s spanyolviasz gyárosok országos szövetségével!

Miért kell, hogy minden önmagát megvalló őzikeszem-arc mutatóját, s íránytűjét vesztett óraként lebegjen még képes rá álom-karrierek, s lét-húzó szakadékok gyűrűiben?! – Megvetett, locsogó ábrándokká testesülnek vágyak, ösztönök megvalósítható emlékei is!