Kortárs ponyva


2022.sze.26.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új vers

IDŐ-CSÖNDÍTŐÉg s föld között egykedvű,elgórált chipses-zacskók gazdagítjáka gyérülőfélben lévő zöld növényzetet.Dacos ember-fintorok kandikálnakskenhead-pacsirták öklein,ahol még most is aktuális divata szemtől-szembeni odamondogatás.Hol egy kis cédás, asszonyifurfang bőségszarut fakaszta…

Tovább

Új vers

EGYETLEN JELENTŐS PILLANAT Állj csak meg nyugodtan. Egyetlen jelentős pillanatra, ha van merszed hozzá! A pillanat tehetetlen olom-súlya nem kérdez csacskán, - de azonnal magával ránt a feneketlen mélybe. Megnyújtja telhetetlen hosszát, önmagában nyújtózkodik, ahogy az igazgyöngy-áztatta szempillák…

Tovább

Új vers

SE HÁLÓK, SE KÖTELEKLányok macska-komisz-kocsisszájacskájából ostorozva telítődik,majd fröcsögve kilóg obszéc,csúnya-beszédek mocsok-vízesései;lángokat-köpő szó-zuhatagok követik egymást,míg bamba-flegmás sikers pénz olcsó ígéreteitől önmagukis megrészegülten röhögnekcsacskán hang-ízű…

Tovább

Új vers

MUTOGATÓ TÜKÖR-SZAVAKMár nagyon régen kiszemeltem őt!Hosszú, kecses, korom szemöldökíve alattkutató, kíváncsiskodó barna szempár fényében,pupillái szelídítve könnyező udvarában,mintha egy éberen álmodó,romantikus vágy volna szüntelen ébren.Huncut csacska-gyerekes derű vanszikra-tekintetében s…

Tovább

Új vers

MÉGIS ÉS MEGSEM KÖZÖTTLáthatatlan lánc fityeg rajtam.Egyik szeme a félj, míg másik óvakodj.Becsapható karrier-álmokatdédelgetőnet-csatornák naponta mások orra alattis bármikor elhúzhatjáka becsaogató mézesmadzagot.Többet ér a földi, sokat nélkülöző,szemvedő stigma-jel, amikor igaz könnyeket…

Tovább

Új vers

BENSŐ VERGŐDÉSEKSaját mihaszna jelentéktelenségünkalamuszi, savanykás tudatátegyre nehézkesebb elviselnünk.Már mindenki naponta percekhínár-fonalán kitalál valamit.Megvesztegethető hazugság-orgiákcsapnak médiák csatornáinszenzációként a magasba.Ettől már annyira kiszámítható,visszabutított s mocskos…

Tovább

Új vers

IDŐ ELŐTT Egyszer csak felnő az ember,mert ez a parancs-törvénys rácsodálkozik,akár a huncut-kíváncsigyerek ősz galamb-hajára,véreres, lüktető szemeire,kialvatlan bőr-barázdáira.Már csak ritkán megy,ha épp muszáj partikra vagy házhoz- és már nem is átkoz.Egyszer csak azt veszi észre,hogy az élet…

Tovább

Új vers

MÉLTATLAN ÁRULÁS Most méltatlan hóhér-hurkotdobnak rám a keserédes percek is.Keserű ösztöneim,akár a mindenttudó szavaklemarják a legtöbb gazemberrőla felszínes, méla külcsínt,tűntető parvenü sznobságot.Emlékek hűségesen őrlik múltamat.Most bennem épülnek, terjeszkednek.Ugan maradhat-e bárki is,ki…

Tovább

Új vers

    AZ EXTÁZIS NEHÉZSÉGEI Mintha önmagunk is már félálomban fogannánk.Elbőő csak testünk,majd megtört szívünk veszett ela végső megsemmisülésben,amit a Mindenség kagyló húsredőinegymás számára tartogattak.Akár egy kiszámítható játékosjótékony összeesküvés az eltussolt botrány,amire mi jobban…

Tovább
süti beállítások módosítása