Kortárs ponyva


2022.júl.25.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új vers

MÉLTATLAN ÁRULÁS Most méltatlan hóhér-hurkotdobnak rám a keserédes percek is.Keserű ösztöneim,akár a mindenttudó szavaklemarják a legtöbb gazemberrőla felszínes, méla külcsínt,tűntető parvenü sznobságot.Emlékek hűségesen őrlik múltamat.Most bennem épülnek, terjeszkednek.Ugan maradhat-e bárki is,ki…

Tovább

Új vers

    AZ EXTÁZIS NEHÉZSÉGEI Mintha önmagunk is már félálomban fogannánk.Elbőő csak testünk,majd megtört szívünk veszett ela végső megsemmisülésben,amit a Mindenség kagyló húsredőinegymás számára tartogattak.Akár egy kiszámítható játékosjótékony összeesküvés az eltussolt botrány,amire mi jobban…

Tovább

Új vers

ROSTA-MOZAIK Háttal állunk folyton a Múlttal.Mintha valami már mindennapszándékosan belénk akarna rohanni.Mintha vézna, megtépett árnyakreszkető sikátor-sötétben egyedülkell naponta hogy szembenézzünk,vagy szembeköpjük magunkat valamivel.E betegeskedő Kor ringyó-lelkűpestic-morálja gyorsan…

Tovább

Új vers

ÖNMAGÁBA BÚJKÁLÓ TÁRSADALOM Szakadatlanul bújkáló időkben századokként,ha egyszer akad Egy-valaki ki kimer nézni galád,pöcegödör-világbas ott útmutatásként helyét megtalálja.Ma már ott tartunk, hogy újbóli divathóbort,fennhéjázó stílus-kötöttséggé vált a nagyzoló,nagymenő bunkó flegmaság,a…

Tovább

Új vers

A NINCS LOBOGÁSA Örök nyughatatlan lobogásombanis néha sötétség lopakszik.Magamat-kísértőn utánam.Csöpp csecsemősírásként visszhangzikimmár süket fülek felé szüntelensegítségkérésem:pusztulófélben hagyott szerelems barátság, mint megkettőzöttcsapda rég túljártak kótyagos eszemen.Lettem volna inkább…

Tovább

Új vers

KETTŐZÖTT SZALTÓ Hány rétegű lett immár az emberbena réteges homály?!Íránytalan mozdul elegyik tatóréteg a másikba.A sűrűsődő éjszakalídérc-árnyai állandósulnak,megnőnek de még nem bántanak.Ember-előtti dac-fényben,zizegő anyagban összeforrnaka homály akvarell-szintjei.Arcok titkolt…

Tovább

Új vers

A JÖVŐ SZEMÉTDOMBJA Tudhatom, mert megérzem:űzött vad leszek majd, vagy átutazó,megtűrt idegen.Kegyelmek ócska ígérete,mint patakzó vakolat fokozatosan lemálik rólam.Végső megérdemelt kikötőmet így se,úgy se nem találom.Alattomos szívekbe egyedül csaka minél több haszon,többszörösített pénz-bomba…

Tovább

Új vers

BETEGSÉGET VAGY KÍGYÓT E kiábrándult, abszurd korbanaz lesz örök vesztes, aki hiszi még győzhet!Éjjel-nappal üzemkésza nagy hazugsággyár,spanyolviaszgyárosok országos szövetsége.Minden csók, romantika, gyertyafényeskedveskedés csak újabb,felesleges agyonfixált harapós-smár,akár ragályos kór,vagy…

Tovább

Új vers

KÖZ-ÉRZET Viharvert, mostoha-sorsom már így is kezembe téve botlik, gáncsolódik. Rég érzem immár csakis az Egy-utat választhatoms nem a lehetségest, melyhez tán akaratom s jogom is lehetne. Szilánkok szúró medúza-tüskéje fúrja átnaponta kreatív-elmém bogát míg ránkomlik ezer év. Esztendők…

Tovább

Új vers

TESPEDŐ ÖNKÍVÜLET Nyughatatlan, leláncoltanvergődöm ikrásodott méz-melegben,mint kisiklott hajótörött kártékony képzeletben.Szomorúsággal táplálkozom.Vér-vörös alkony a fejfám.Tudom már csupán csak rész lehetekaz Egy-egésznek.Rámzárult nappalok még híven megőrzikakár a testemre éget fénvarratoka…

Tovább
süti beállítások módosítása