VERSENYFUTÁS TÚLÉLÉS NÉLKÜL Kezdődik már minden elölről s újra! Vagy a frissen-fixen tartott hazai nyugdíjas fizetés-lázadások robbannak fel vagy éppen vesznek meggondolatlan, új irányt, vagy továbbra is zajlik külcsíni asszisztálással az, ami totálisan megengedhetetlen lenne egy normális,…
EMLÉKEK SÚLYA Hamar eltelt 38 éved. Sejtheted immár a tudatos vég közeledtét, elhullt örömök boldogabb emlékeit, ha voltak mind az emlékezet szeméttelpén végezték. Az Egy-valaki kedves, mennyország-sugarú mosolya már soha többet nem üdvözölhet. Önző-makacs, flúgos híred fellegeit hamar elhordja…
NAPOKKÉNT KIDŐL Megsértett Lélek-hurokon riadt menekülési vágy tán csak percekre. Riadt pengetés a porig alázott önbizalom háztáján. Elpattanó hurok között egyre nehézkesebb az igaz boldogságot újra felfedezni. Minden elfelejtett mozdulat felesleges szó meggyötör, mert visszahullik önzőn…
MOZGATHATÓ HÉJAK
Csupán a színét s legfeljebb a héját, ha láthatod. Magházban négerbarna mag töppedve aszalódik szendén. Idegen kívülálló vándornak látszat, egyszerre bizalmasan bíztat, másként alattomos kedvvel még be is csalogat.
Alattomos rétegzettségét, újranövesztett vaskos réteg vértezi;…
JEL-TÖREDÉKEK
Nem tudok létezni láthatón, jelenvalón – csupán láthatatlan. Az elrendezett emberi törvényeket sorozatban megszegőkkel nem alkuszom. Ritkán érezhetem csupán csak, hogy a sok között akárcsak értékes Egy lehetek.
Csak azt érzem, hogy holnapok pokol-menedék forrongó bugyrra elsüllyeszt,…
MEGALÁZÓ SUTTOGÁS
Tudom már rég, nem kellenek becéző, hamis ígéretek, se szavak. Muszáj volna végre elindulnom bátran akár hátra se nézve, berántani ajtót-ablakot magam után.
Akik eddig is megtiszteltek, hogy megismertek tán még így is velem maradnak egy darabon. Egy ideig még szeretnék…
HÍVÓ VÁGYAKOZÁS
Most leszek nemsoká negyven. De két karom közt nem lehetett még az Egy-Kedves boldog, dédelgető Mindenség-érzés vont volna bűvös varázshatalmába s kértem fohászként a dacoló, büszke Angyalt: Vigyázzon reám, amíg csak élek!
Halhatatlannak hitt szerelmünket, akárcsak a hűség…
HUROK-BECÉZGETÉS
Esztendők nehézkes zsetonjai nyomják mellkasomat. Meglehet egyedül csakis ők tudhatják az Igazat. Merítgetném arcomat a voltba, hisz a Vanhoz – félő -, már aligha lehet közöm.
Ki lakhat vajon szapora, tachikardiás szívemben mely már oly sok hamis betegséget, baljóslatú infarktust…
ÉRZELMES VERS
Megfesteni ismerős arcok metszeteiben titokban bújócskázó érzések adakozó koordináta-rendszerét. Mert odakint már a túlzottan is felszínes világban az őszinteség, mint az egyedüli járhatóság rég megszűnt.
Alattomos alakoskodások is rendre velük maradhatnak, akár a lemoshatatlan…
