ALTERNATÍV ROCK, DUMÁLÁS, SPONTANEITÁS
Amikor egyetemista voltam, és nagyon szerettem volna valamifajta művészi műhelyközösség tagjává válni - persze csak módjával -, ahogyan azt az illem megkövetelte régi ismerősöm Dávid - aki maga is afféle lázadó, rocker srác volt, és kicsit még Jim…
ÍGÉRET EGY KÜLÖNC MIZANTRÓP SZÁMÁRA A fiatalos özvegyasszony mindig is filigrán volt, és igen - igen nagy gondot fordított az öltözködésre. Szerette a szép holmikat, de egy idő után kissé keserédes, beletőrődött kedvvel kellett konstatálnia, hogy felette is eljárt az idő. Ha reggelenként…
ÁLOM HÖLDRINNEL
Beszédes szemlélődést pakoltak rám a meghajszolt évtizedek. Indulatomban is introvertált önzőségem most már inkább betonsúlyos nehezék, melytől nem szabadulhatok. A megismerhetetlenség Nihil-identitása lelkemben még rendre vissza-visszahőköl. Ölelő, gyöngéd, simogató Kedves-kezek…
A FELISMERÉS CSAPDÁJA
A kislány egyik nap sírva jött haza az iskolából. A tanárok többsége persze tudta, hogy örökbe fogadott kisgyerekről van szó, mégis amikor Maya Napsugárt az osztálytársai gyilkos tréfákkal ugratni kezdték szegény gyereket haza kellett küldeni igazolt hiányzásra hivatkozva…
INDULAT-CSOMÓK SZÍNEVÁLTOZÁSAI
A rendkívül csinos, stílusos, modern nőn párducmintás bunda volt, ami akárcsak szintén színben vele összepasszoló magassarkú csizmája egy vagyonba is belekerülhetett. Porshe terepjárójából szállt ki, miközben egyik kezében félmillió forintos okostelefonján egy…
AZ EGY-VALAKI SZÓLONGATÁSA
Az Egy-valaki szólongat egyre az álmok ösztön-tengeréből, ahol tán boldogok lehettünk volna mi ketten. Reménytelen echó-kiáltásaimat vajon meghallja-e még? Sehol sem láthatom a végtelenné dagadt hullámok hátán túl az érinthetetlen, szűz-szárazföldet. Húsom iszapos…
VERSENYFUTÁS AZ ELMÚLÁSSAL
Külföldön járunk. Egészen pontosan egy kis svájci határhoz közeli kis faluban, ahol békében, harmóniában éltek az emberek, és ahol a helyi önkormányzat készségesen felajánlotta, hogy az elhunyt hozzátartozókat segítőkészen eltemetik, és persze - amennyiben…
VALAMI NEM VÁLTOZIK!
A sárgaszínű villamos csikorgó, visító fékezéssel állt meg a Deák Ferenc-téri megállónál. Mintha egyedül csak őrá várakozott volna. Fiatalos, ruganyos lépésű, csinosnak mondható, szoknyát, és kis válltáskát viselő hölgy lépett le az egyik fokról, és intett, hogy lépjen fel a…
HAMAR BEZÁRULÓ KÖR
Nem búcsúzhatok innét sosem egykönnyen: tűt hajótörött sorsom, látomások, idilli álmok vesznek körbe, miközben már az egésztől szabadulni próbálok. Életem sokat-próbált határán szétnézek merengve, s inkább még félúton megállok. Sértődés van ám bennem tengernyi sok, akárcsak…
A KÖRÜLMÉNYEK ÁLDOZATA
Borzasztóan izgult. Olyan volt, mintha egyszerre akarna megfelelni egy elképzelt vágyak ugyanakkor a tulajdonképpeni valós g részleteinek is. Amikor előszőr lépett a kéttannyelvű gimnázium védett falai közé előszőr mintha mézesmadzagot húztak volna el szándékosan pisze orra…