Kortárs ponyva


2024.jan.22.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új vers

ÖNARCKÉP-TORZÓ   Hajam, ha volt is, ágaskodó, boglyas madárfészek-frizura – mostan inkább már tarkított, gusztustalan-ragadós fűcsomó egy lesajnált Gorgó-fejen. Szemeim vérbolyaágas-rettenettel, hiúz-gyanakvással kémlelnek a bizonytalanított Világba szerteszéjjel. Arcom minden barázda-rücske…

Tovább

Új novella

  NINCSEN KAPASZKODÓ   ,,Itt az ideje tudomásul venned öreg harcos, hogy vénülsz! Bizony ám! Hiába is húzod az orrod, vagy vágsz grimaszokat a tükörben, mely eddig még sosem hazudott neked!" - A férfi erősen gondolkodóba esett. Lehetséges, hogy tényleg eltelt már ennyire az idő, mióta kibújt a jó…

Tovább

Új novella

ÉRZELMEK HULLÁMZÓ SODRÁSÁBAN   A különös férfi talán még sohasem izgult annyira, mint azon a kellemes nyárias melegű májuson, amikor volt gimnáziumi osztálytársával találkozott. Nemrég ért véget csúnya szakítással párkapcsolatának, amikor is mennyasszonya egyértelműen, és határozottan…

Tovább

Új vers

VISSZHANG-ARS POETICA   Kövesedik szívemben elszánt bosszú, indulat s mélltatlan harag. Szüntelen nyughatatlan alkotói, sóvárgó láz napontra elémvetíti megpróbált, viszonatságos lelkiismereti stációk alvilági kálváriáit. Tán akaratosabb, elszántabb, bátrabb leszek, ha az egy Kedves majd…

Tovább

Új novella

  HIRTELEN ELŐREJELZÉS   Dr. Koppány Kálmán tökéletesen megvolt róla győződve, hogy mire betölti az ötvenéves kort addigra nemcsak hogy gyönyörű felesége lesz, és legalább két gyereke, de megtudja valósítani régóta dédelgetett álmát, és önálló vállalkozó is lehet. Néhány napja heves szinte…

Tovább

Új novella

  LÉGY HŰ MAGADHOZ!   Az írót néhány nappal karácsony után meglátogatta az egyik unokaöccse, mondván legkisebb unokahúgait születésük óta egyszer sem láthatta, és mint ilyet egy kicsit szívesen elbeszélgetnének vele a régi idők kedvéért, és persze, hogy ismét felmelegíthessék a régi közös…

Tovább

Új vers

VÉGLEG-VÉGKÉPP   Valamikor szabadgondolkodó gentleman s udvarias volt minden ember. Felsegítette, ha valakit szavakkal, stigma-kövekkel gyaláztak. Most önző tehetetlenségem béklyóiban vergődve kinézek ablakomon. A város begúbózó Ninive-némaságban már önmagát falja-zabálja hallható ordas…

Tovább

Új novella

OROSZ-RULETT   Borzasztóan izgult. Az nem kifejezés. Inkább azt kellene mondani úgy liftezett föl-le a gyomra, mintha még nem döntötte volna el, hogy kiokádja-e a gyomor összesűrített, gusztustalan tartalmát, vagy - legalább is -, egyelőre meghagyja a megkívánt percekre. Annyira hidegnek, és…

Tovább

Új novella

AZ EMBER ÉREZZE JÓL MAGÁT A BŐRÉBEN!   Le akart fogyni - mint a legtöbb ember -, aki nagyon szeretne imponálni egy világszépe, gyönyörűséges nőnek, aki váratlanul toppant be az életébe. Soha éltében nem volt egy sportos, izmos, karcsú macsó, akit valami oknál fogva most kiváltképp piedesztálra…

Tovább

Új vers

REJTŐZKÖDŐ SZÁNDÉK  Merrefelé rejtőzködik a halálos szándék kívül-e, belül-e?! S ha éppen bennem rejtőzködik orvul-gazul hát miért lapít sunyítón? Miért, hogy nem felel?! Akkor miért félek kölcsönösen tőle, és a Világtól, mely minden koron kényszerítve hagyott tűrni s remélni, mint szorgalmas…

Tovább
süti beállítások módosítása