Kortárs ponyva


2024.nov.08.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új novella

  CUPIDÓI TÖRÉNYSZERŰSÉGEK   Karina először egy ügyvédi irodában helyezkedett el. Az igazság persze megint csak az volt, hogy akit százkilencvenes magassággal, svéd, hihetetlenül hosszú, és karcsú lábakkal, és tetszetős dekoltázsokkal áldott meg a sors, és még inkább a genetika annak igazán nem…

Tovább

Új novella

    VÁNDOR-SZÍVEK EGYMÁSRA TALÁLÁSA   A férfi a Dayka Gábor utcai buszmegállónál szállt le. Éppen a Körösi Sándor Kollegéium betonbunkerhez hasonlító épülte felé tartott, mert valahogy már képtelen volt elviseli kisebbrendűséggel egybekötött, kissé félszeg, hitvány alamuszi gyávaságát – melyet…

Tovább

Új vers

JÓSLAT MAGAMRÓLMikor majdan lerágott csontjaim lebontó férgek, s bogarak elé vettetnek, akár a gazdag meg-nem-érdemelt zsákmány tán még pislákolni fog akarat s vakszerencse, mikor már eltemettek. Urnákba zárt por s hamurétegek közt még az utolsó órán is ritkán hamvad el a dobbanó szívburok. Önként…

Tovább

Új novella

    ELBUKOTT KEGYELEM   Hárman-négyen szorongtak a közepesen tágas, és etszetős könyvespolccal dugig megpakolt irodahelységben. Aznap a délelőtti óráik elmaradtak, vagy csupán csak olyannyira halálosan unalmasnak tűntek, hogy inkább úgy döntöttek nem mennek be. És különben is! Mit tudnak az…

Tovább

Új novella

  MEGFEJTETLEN KAMASZ-TITKOK   Viki önmagába roskadtan ücsörgött a tapolcai szálloda egyik szobájában. Elviekben ilyen helyzetekben külön szabályok vonatkoznának mind a lányokra, mind a fiúkra vegyesen. Dehát az igazság persze az volt, hogy őkmár nem pisis gyerekek voltak, akik folyamatosan…

Tovább

Új vers

Mintha megszégyenítettek volna Agymosott, képzavarokkal tarkított múlt-jövőben, mikor a galád ember is önmagába visszakorcsosul, míg az örökké forgandó Idő rabigát ölt s a visszaérő Végtelennel harca száll. Testszagú jelenlétben már minden hallgatva körülölel; elkendőzve, beismerve a magára ismerő…

Tovább

Új novella

A KIMONDATLAN SEBEK SZÍNHÁZA   A színházban ismerkedtek össze – ha egyáltalán lehet ezt mondani –, hiszen István különben se volt az a társaságkedvelő fajta ember, és különben is szilárd meggyőződésévé lett – különösen-, az utóbbi években, hogy színházba mostanság előszeretettel azok mennek, akik…

Tovább

Új novella

ORBÁNNÉ SZORGALMAS ÉLETE, AVAGY A SZÍNLELÉS MŰVÉSZETE   Orbánné álmában rendszerint a halállal, az elmúlással álmodott. Legutóbb megint iszákos, alkoholista férje tűnt fel lelki szemei előtt, aki – rendszerint –, mindig is akart tőle valamit. Előbb csak kedvesen, majd egyre hangosabban, végül…

Tovább

Új vers

ANONYMUS-ISMERETLENEKÉRT Valamit muszáj volna végre már tenni e felszínes, untig köpönyegforgató Kor ismeretlen művészeiért. Mielőtt végleg elfelejtődnek. Kitörli Anonymus-neveiket a gyarló hitvány emlékezet, Idő ahová megszülettek. A díjak, huhogók, segg-talpnyalók ócska kis kórusa, öntömjénező…

Tovább

Új novella

  EGYETEMI SZERELMEK: EGY KÖLTŐ SZÜLETÉSE   Bölcsészeti karra jártak mindketten, azonban Antal már a kezdetek kezdetén pontosan megértette, hogy jó pár docens, és konzervatív professzor akad itt majd, akik emberi gonoszság, avagy szándékosság folytán rendre elfogják vágni előttük, és…

Tovább
süti beállítások módosítása