Kortárs ponyva


2024.júl.22.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új Vers

BEFEJEZETLEN ELHAGYOTTSÁG   Gondolhatta egyszer az, ki igazán ismerni akart tükrök cserepeiből visszanéző arc sem lehetett enyém már. Sok be nem hegedt, gennyes, stigma-seb már így is kikezdi, felfalja testemet.  Reménytelenségem homályos óráján még bizton bizakodva szólítnám a vigasztaló…

Tovább

Új novella

      A SZÍV TANANYAGA, AVAGY SZERELMI TÖRTÉNET   Éppen ebédszünethez készültek volna kicsit szusszanni, kipihenni magukat az egyetem nagyalakú, dór görögoszlopos aulájában, amikor szöget ütött fejükbe a hitvány, kisstílű felismerés, hogy bizony, ha a holnapi kiselőadásra és szemináriumra is…

Tovább

Új novella

      VÁRATLAN HÍRNÉV   Az egész kert és benne a hangulatosan kialakított kis házikó olyasféle volt, mintha az ember egy valódi, kézzel megfogható, érzékelhető képeslapot szorongatna kezei között. A már negyvenes évei derekán járó író, költő talán csak azért vonult ide vissza a természet lágy…

Tovább

Új vers

MORFONDÍROZÓ ÉRVEK     Hozzám mindig vissza-visszatérnek morfondírozni vágyó, csalfa gondolatok; önmagát emésztő, idilli emlékek. Hinnem kellene még, hogy egyszer tán istenigazán megnyugtathat a méltatlan, rettegő Lélek, még ha az önmagát emésztő, gyötrő szív kínkeserveset dobban. Nem lesz majd…

Tovább

Új novella

    LÁZADÓ KAMASZ-MÚZSA   Az igazság az, hogy folyamatosan kérkedett, és kekeckedett. Talán már kamaszkora óta, amolyan igazi, vagány, tehát problémás gyerek volt, akinek – mivel a szülei -, állandóan dolgoztak, és megpróbálták felépíteni közös családi életüket így teljesen természetes módon…

Tovább

Új novella

    EMLÉK-TEREM   Valósággal hányingerrel vegyes, mélyen megvetett undort érzett, és döbbenetet, amikor egyik fáradtságos, és nehéz, viseletes munkanap után hazafelé menet valósággal meghökkenten tapasztalta, hogy egy robusztus méretű teherautóba dobálják bele a társasházi ingatlanból egy nemrég…

Tovább

Új vers

A LEGFŐBB ULTIMÁTUM Talán Külön-Békét illene kötnöm végre önző, csökönyös makacságommal, mielőtt elveszítem azokat, kiket önmagamhoz közel engedtem. Benső lélekár-tereimben hirtelen megnőnek óriásira lopakodó, szürke árnyai elvesztegetett rettegő félelmeimnek. S tán már az is lehet, hogy végképp…

Tovább

Új novella

  EGY FÉRFI, AKI IGAZÁN SZERET   Meg kellett volna mondania neki! Nem is igazán értette, hogy vajon mi romolhalhatott el?! Elvégre nincs abban semmi szégyellnivaló, ha egy felnőtt, igaz örökgyerek férfi egyszer csak odaáll álmaihölgye elé, és félszeg, tétova mozdulattal odaadja határidőnaplói…

Tovább

Új vers

A MEGISMERÉS APOKFIF-MÓDOZATAI Semmitmondó, száraz szavak helyén az igazmondás tartós lepusztított hiánnyal küszködik. Mintha immár a megvesztegethető, vagy becsapott, hamis-gesztusok álszent-beszédét is kontár-sebészi szikéje metszette volna. Ám hamar átláthatóvá tetszik a képmutató lényeg is, ha…

Tovább

Új novella

    HŰSÉGES SZERELEM ÉS GYANAKVÁS   Szokásához híven kora hajnalban kelt fel, s míg két kisgyereke, és férje is az igazak legszentebb álmát aludta, addig ő rugalmas anyagból gyártott, edzőruhába bújt, sportcipőt vett fel, és elindult szokásos harminc kilométeres futására, melyet a hangulatos…

Tovább
süti beállítások módosítása