VÉGÍTÉLET-KÉPEK E mostani valóság, mint homályos szándékosanlepel rendre az emberségen vérzik el.Önmagát sorozatosan megbuktató mihasznacsörte-had vonul bélpoklosok mohómódján mindennapok Ninivei halotti csöndjén át– miközben tán maga se tudja mi fán teremegy-egy pusztító, ádáz lépfene ,madár-kór,…

KÜSZÖBÖNA véget érő Idő mostanában örökösen megkerget.Előbb összekuszált, folyamatosanziháló hajhagymáimat tépte ki csomóstul,majd dús szőrzetem mezőitégette parlaggá sterilen.Éveim, mint gyűrűk fáktörzsében rakodnak egymásra,mint szkafander-gyűrűk kietlens hontalan kozmoszi sötétben.Szétszóródtak…

BIZONYTALANÍTOTT LÉLEK-ÁLLAPOT A betájolható bizonytalanságmég mindig jobban fest,mint a lépre csalható,folyamatosan hazug, kétszínű világ.A megfelelő kiborulás, önsajnáltató öngyilkoslátomás elengedő,hogy rendezhesse a Lét-egész problémáit?!Dübörgő csendnek felelget a benti ismerős hang,aki…

HIÁNYOK VONZÁSTERE Távolságtartó észérveink megsokasodtak,hogy érzéstelen tabuterülettédegradálta önmagát megismerés,jó szomszéd-viszony.Szerelem s mindenségek ösztön-álmanem létezhetett ott, ahol hamis, hazug hangokathirdetett a társkereső oldalak fizetős világa.S minél több pénz hódító…

    TUDAT-DIMENZIÓK A tudattal: hogy el kell, hogy múljak– antennáival bekapcsol szívem pitvarábana szorongás elmos, mint a megtörtént álom.Az elme kóros, ábrándos képzeteket vetítve ringat,akár a hintaágy egyre.Jó volna ahogy esik, úgy puffanbátran letagadni a morgó-öklű hallgatást,komiszkodó…

    FIGYELMETLEN BALJÓSLATZsugorodva viszket a csacska-balga lélek,míg a meglett kor újra felderül.Egy ártatlannak tetsző hang sikoltvaátmorajlik csöndek tapintható hullámán,hogy tán végképp sírba vesszen.Egy-egy romantikus vámpír-ajakharapás,csókok negédes gyümölcs-ízlelése– minden előtt s…

    NULLADIK ZÓNA Félek már elalszom végül,míg lopva rám nem talál valaki.Nem látnak majd többé a vágyat-ásítóesték forgatagában.Magányom dac-hálója leszegyedüli éjjeli menedékem.A Lét már minden esetben lefelérohan szakadékok vermeibe.Kísértete vagyok e válságos,önmagából totálisan kifordult…

    ÁT-JÁRHATÓSÁG Ott szemben a kristálytükör mely nem színlelheti,hogy elszálltak feletted a gyorsléptű,büszke évek s fájt, ha úgy érezhettedmagadra hagyott ember, szülő, barát.Szemben veled az óra.Kíváncsi-bőszen hallgatod kattogódoromboló hangját s próbálnád megfejteniőszülő halántékodra…

A SZEMFÉNYVESZTŐLéted már maga is szánalmas dagovány,szálka-meztelenítés.Félénk, sunyi szemedet számtalanszorkitártad horizontok fölé– tudtad: járatlan vándorlásraindultak te benned kéretlenszándékkal a kétségek s félelmed,hogy nem találhattál még társraakárhogy is próbáltad s akartad.Már magad is…

    IDÉZHETŐ KÖNNYŰSÉG Szégyenné lett mihaszna, eladható létünk.Mivel szégyenletes, kifacsarodottemberség-masszákbólnem gyúrtak sem nemes Enkidukat,sem szánni való Ophéliákat.Napellenző szárnyakat vonthályogos szemeink elé valaki némán.Mert mindig fájdalmas rádöbbenés annak,ki meglátja látón…