Kortárs ponyva


2024.dec.09.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új vers

CÉLZOTT JÓS-ÜZLET Odakint a hajnali pirkadó ködben, beteg hernyóként sárgaszín villamosok vánszorognak; újból megindul immár a hajnali józan robot, amíg a vaksötét kirakatüvegek bezárt arcán fel-feldereng egy-egy fény-szülte, szikár mosoly. Önmagában még csupán csak most kezd fuldoklani…

Tovább

Új vers

A KÖZÖNYÖSSÉG FOKOZATAI Megnyerhető veszteség veszi mindannyiszor kezdetét. Kiszikkadt kenyérdarabokban holt kapcsolatok, eltékozolt emlékeink lappanganak. Ér-e bármit is önkéntes fáradozásunk, hogy gyerekeket biciklizni, s versekre tanítunk, mikor e mostani generáció inkább az X-boksz s…

Tovább

Új vers

A KÖZÖNYÖSSÉG FOKOZATAI Megnyerhető veszteség veszi mindannyiszor kezdetét. Kiszikkadt kenyérdarabokban holt kapcsolatok, eltékozolt emlékeink lappanganak. Ér-e bármit is önkéntes fáradozásunk, hogy gyerekeket biciklizni, s versekre tanítunk, mikor e mostani generáció inkább az X-boksz s…

Tovább

Új vers

BONTÁSRA-ÍTÉLT RÉTEGEK Ha elég volna tudni, sejteni a vissza-nem-fordítható emberi törvényt;,,ki mint vetett, azonképpen arat!” – s hogy mind egy szálig majdan magunk is megmértünk az Időben és valahol őrködve fogják megőrizni az igazi-őszinte szavainkat – amit tettünk, vagy amit lelkes…

Tovább

Új vers

PÉLDÁZAT JOBB IDŐKRE Annyi számkivetett, mihaszna éven át nyomunkban vannak mindenütt az árnyak. Lomhán majd egyre imbolyogva kuporgón átvánszorognak előbb mirajtunk majd eltökélt, kitűzött céljainkon. Árkok, csapdák, drótakadályok vermei között kiüresedett hiány-kráter, holdbéli csónakos-táj…

Tovább

Új vers

JÓSLAT MAGAMRÓLMikor majdan lerágott csontjaim lebontó férgek, s bogarak elé vettetnek, akár a gazdag meg-nem-érdemelt zsákmány tán még pislákolni fog akarat s vakszerencse, mikor már eltemettek. Urnákba zárt por s hamurétegek közt még az utolsó órán is ritkán hamvad el a dobbanó szívburok. Önként…

Tovább

Új vers

Mintha megszégyenítettek volna Agymosott, képzavarokkal tarkított múlt-jövőben, mikor a galád ember is önmagába visszakorcsosul, míg az örökké forgandó Idő rabigát ölt s a visszaérő Végtelennel harca száll. Testszagú jelenlétben már minden hallgatva körülölel; elkendőzve, beismerve a magára ismerő…

Tovább

Új vers

ANONYMUS-ISMERETLENEKÉRT Valamit muszáj volna végre már tenni e felszínes, untig köpönyegforgató Kor ismeretlen művészeiért. Mielőtt végleg elfelejtődnek. Kitörli Anonymus-neveiket a gyarló hitvány emlékezet, Idő ahová megszülettek. A díjak, huhogók, segg-talpnyalók ócska kis kórusa, öntömjénező…

Tovább

Új vers

NÉMA HÍRMONDÓK TÖRTÉNETE Összegyűlik már lassacskán látom a tegnap még agyondicsért luxusálom-várakozás, bestszellerlistás csoda: látszat-profit ritkán, ha megtérül s fölemelkedni is csupán mecénás-segítséggel – ha tud -, s a megvesztegethető érdekek szemcsalása már mindenünnen visszaköszön.…

Tovább

Új vers

BŰNÖS VÁZ-LELKEK Mert titkon már önmagunkba növesztjük a megfelelési kényszereket, kisebbrendűségi komplexusaink parazita-rákfenéjét burjánozva, belőlünk éldegélnek az alakoskodó Celeb, partiarc-pofák nagy mellénnyel, s a hisztiskedvű, csicsergő botox-dívák, a mogyoró-agyúak tábora tovább…

Tovább
süti beállítások módosítása