CSELEKVŐ XXI. SZÁZADI ÓDA

Kikönyökölve emostani velejéig
hóhér-rágta Időmből,
még idáig hallatszik szánalmasan
nyüzsgő utcák szívdobbanásában ordas,
krokodil-részegek tivornyás szópárbaja.
Egy-egy itt ragadt Tandori-veréb
még tűntetőn a csupasz ágakon csüng.
A szomszéd hold-kráteres tájban
tehervonat füttyent kiáltva hajnalok kezdetén.

Hasított, jóltáplált sertéseket visznek vágóhidakra,
akár Foneguti-montázsként.
Lisztes kötényét még le se
vette a pék s akár az ítélkező,
bikanyakú Danton; finom,
hamvas tésztaveknikbe
nagyot köp, hogy jobban csúszhasson.
Lapátol üveggolyókat izzadva magából
az idillikusnak tetsző pokolbéli
kemencék mellett.

Ordas-erejű, kósza szél
vísít zírénák echójaként
ordítja szerte szét:
megint nem lehetett életmentő segítség.
Már megint meghalt Egy-valaki.
– A szerelmes Vénusz-csillag többet
már nem pazarolhatja drága,
páratlan fényét páváskodó luxusfeleségekre,
csicsergő dívákra, leendő gyermek-anyákat
sem bíztat immár csecsemő-ringatásra.
Talán angyalok is kacaghatnak
egyszer még inkubátoros csecsemők szemeiben.
– Aki tud el bujdosik inkább rögvest:
ki külföldi mágnások fényűző paradicsomába,
ki valóra már nem váltható
nosztalgikus álmok nercbundái közé.

Már 2022 van.
Luxusmagángépekkel szállítják ám
a valóban dúsgazdag vendégeket akár
a gyarmatosítható Holdra is.
Akárha komisz galambok keresnék
feltűnési viszketegségükben az édent.
Egymás őszinte s tán igazibb
megismerése szinte azonnal feloldódik
a röpke, egyéjszakás kalandokban.
Saját önakaratából egy négytagú,
harmonikus család sem utazhat
a közkedvelt Maldív-szigetekre,
vagy éppen Balira.

Mintha az ártatlanságba becsomagolt
kiskorúaknak hirtelen alanyi jogon
járhatna a lelki kitaszított érettség.
Hol vannak már a kedveskedő versekben
elremegett bókok,
halhatatlan lángoló romantikák?!
Vajon e mostani modernkori
ember nem zülleszti-e
le totálisan saját magát egy vadbunkó,
alpári szintre?!