ÖTÖDIK FEJEZET
Myrea már többször is észrevette, ha jó benyomást szeretett volna kelteni, akkor feltétlenül szükséges volt, hogy a saját maga előnyét kivételesen másnak adhassa, méghozzá önként, mert többször előfordult, hogy amikor elalvás miatt otthon felejtette mondjuk a tempera, vagy…
NEGYEDIK FEJEZET
Szilvit mindig is fűtötte valami belső motiváció. Már egészen fiatal, gimnazista éveiben – akkor még Szegeden, ahova általános iskola, majd gimnáziumba is járt -, határozott elképzelése volt arról, hogy harminc éves korára már önálló lakása lesz, egy szuper jó, és…
HARMADIK FEJEZET
Myreában is volt némi művészi hajlam – elvégre festőnek, vagy képzőművésznek készült, és szinte nem akadt egyetlen olyan nyári vakáció sem, amikor ne melózott volna vagy a Balaton kitett kaszárnyaszerű kis büféi valamelyikében, vagy egy fagyis pultnál, ami főként a…
KÍSÉRTET ÓRA
(Apámnak szeretettel)
Az ember talán akkor a legmegelégedettebb saját magával – minden beképzeltséget, és egyúttal nagyképűség mellőzése nélkül -, ha a kemény, és sokszor nagyon is fárasztó munkanapot követően elvégezheti kötelezően előírt tisztálkodási…
KÉTÍRÁNYÚ HALLOGATÁS
Becsukott ajtók nyílnak előttem újra,
Égboltozatok ásító szakadéka villámok késhegyeivel fenyeget,
hogy megszúr ha nem ügyelek, vigyázok.
– Ismerősként üdvözöl itt minden: Rég jobbnapokat megélt katedra,
az ütött-kopott bútorzatok fennhéjázó sorozata,
s történelem…
A SÁNTA EMBERKE
A kora reggeli órák egyikén, amikor a normálisabb emberek még jócskán alszanak, hogy aztán üdítő, felfrissült kedvvel imádott, rajongásig tisztelt, és halhatatlan kedvesükkel keljenek egy jobb lábára sántikáló, kicsit e…
TANÚSÁG
- Az idő rövidségét szerintem nem kell szégyellni! – mosolyodott el azzal a semmivel sem összehasonlítható, kicsit titokzatos, és mégis különös e világi, elegáns mosolyával az öregember, aki már sok háborút,…