Kortárs ponyva


2024.máj.20.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új vers

IJEDT-ÁRNYÉKOK SZERELME Babonázó szemhéjaak nyílt s őszinte melodrámája mögött finom, gyöngéd ujjak simogató mozgásaiban, mikor a tiltott érintés emberileg megszegi a tartósnak becézett, biztosított Mindenség s a csupasz testrészek veszendő formalitásokat, gesztusokat tartogatnak; csukló s tenyér…

Tovább

Új vers

SZIMPÁTIA, SZÁMÍTÓ ÉRDEK Tápláltam magamban tán mindig is. Hányadrész tartós sértődöttség, akaratos-makacs gyermeki csakazért is tett már jócskán próbára engemet, mikor tűréshatáraim szélinél váratlanul eleredtek sebzettségem méltatlan könnyei?! Itt már annyira tompa, lecsöndesedett, megfáradt…

Tovább

Új vers

KÉRDŐ VÁRAKOZÁS Mindig csupán az alamuszi-sunyító várakozás az új élet csalfa reményében. A kitárt, széjjel eresztett lehetőség-álmok vigasztalan sodródása, sebesülése, hogy az Ember nagy nehezen újból talpra álljon, s hitvány-sehonnai ígéretekkel tovább reméljen. Mindig csupán a groteszk-torz…

Tovább

Új novella

BIZTOS NYUGTALANSÁG A biztos nyugtalanság völgyében élünk most, már két év óta. Tömörített, felesleges félelemkeltés, acsarkodó, egymást gondig szapulgató, ócska propagaanda-hadjáratok hirdetnek olcsón megfizethető yógymódokat, silnyminőségű vakcina-mintákat s a legtöbben kik még határozott…

Tovább

Új vers

FEL-NEM-ISMERT ÉRZELMEK Fényszeplős, hamvas-huncut arcod dédelgetett földi mását még most is híven megőzöm. Faun-bokájú, gazella-szökkenésű bokád íve lassan, nőies flörttel simul az aszfalt zárt kövein. Nem tudom, vajon látod-e, érzed-e kíváncsin kérdező mohó szemeimben az érted való, masszí,…

Tovább

Új vers

ÁTVONULÓ REZDÜLÉS Borongó, bús melódiát szűr át a Lelkem a Lét sokat-tűrt borongó magányán, ringatva nyughatatlan álmát vissza-visszatérő Béke-idős emlékek árnyain s vágyott Mindenség-romantikák motozó vágyain át a végső beteljesedésről ábrándozik ennem az elárvult 40 éves férfi, s a pöttöm…

Tovább

Új vers

SANYARÚ SORSSZERŰSÉG Lassan oszló, hófehér homály karcolja meg a tudatos ébredést, amit a kósza álom magával visz. Titkon már egymásra rakódik rétegzetten a van-volt-lesz alappillére. A hangok illattá, szagokká, fojtogató semmivé torzulnak álszerényen idaben. Hétköznapok szánalmas, csőlátású…

Tovább

Új vers

NINIVÉS SEMMI Mostan még a mindent elnyelő Semmi rémuralmát vívná minden. Kergén rohanó, diszkós, anyaszült-meztelen részeges futóbolondok kergetőznek pirkadó hajnalok lágy sugarainál, míg angyali hölgyek csacska-locska szájából egyre többször hangzik el mosdatlanság, mocskos-szájú szleng-szitok…

Tovább

Új vers

NEM SZŰNŐ KORKÉP-BAJOK Most, hogy újfent hermetikusan elzártan őriz ablak, ajtó, kulcsra zárt biztonsági kilincs – lettem önmagam rabja s fegyőre egy személyben. Komor, fenyegető éjszakában – még érzem -, nagy bosszúszomjas, izzadt vas-kezek matatnak – orrfacsaró, bonctani bűnt érzek, akár egy…

Tovább

Új vers

KHARÜBDISZ-NAPPALOK Naptalan nappalok ádáz Kharübdisz-torka néz farkasszemet nyugtalan velem. Nyughatatlan, alvilági sötétben, mint Golgotás-poklok bányamélyén csapzott-ziháltan forgolódok szüntelen. Lídércnyomásos, öngyilkos-álmok kergetőznek Gorgó-fejemben, még zsibongó-duruzsuló, fejfájós percek…

Tovább
süti beállítások módosítása