Kortárs ponyva


2022.okt.21.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új novella

  BIZALOM ÉS BARÁTSÁG Lilla lázadása azzal kezdődött, hogy levágatta mézszőke válközépig érő haját, befestette kissé gusztustalan lilaszínűre, majd kissé balhés barátnőivel gyakorlatilag egyetlen pohár vodkanarancstól úgy becsípet, hogy önmagát síratta, és a szerelem szánalmas történeteiről…

Tovább

Új novella

SEMMI SEM AZ, AMINEK LÁTSZIK Kiderült, hogy az egyetemen semmi sem az, aminek elsőre látszik. Kínzó precízen ügyeltek rá, hogy főként a szülők, és a külvilág mindenben az elfogadó, elsősorban a hallgatóságot tökéletesen egyenrangú félként, és partnerként kezelő légkör valósulhasson meg. Ugyanakkor…

Tovább

Új novella

  ÉLET-HALÁL HATÁRSÁV Egyszer csak arra eszméltem, hogy viszik a fásszínű padlót alattam. Váratlan hirtelenséggel jött, akár egy csúnya, zsákmányt követelő démon, vagy fekete mumus betegeskedő, magasvérnyomással fertőzött szívembe egy légkalapácsszerű, majdnem végzetes kimenetelű ütés. - Te? Ez…

Tovább

Új novella

  EMBEREK VOLNÁNK!   Kedves, közvetlen arabszármazású házaspár állt az ajtóban. Kopogtattak. A férfi kissé gyanúsan, bizalmatlanul kukucskált ki az aprócska lyukon. - Jó reggelt! Tessék! - kérdezte kedvesen. - Segíthetek? - Harminc év körüli, enyhén borostás, kissé másnaposan kinézű férfi nyitott…

Tovább

Új novella

 BELÉPÉS A VÁLTOZÓ KORBA Negyven! Milyen egy szánalmas, vacak életkor már ez? Negyven év! Felhív egyik rég nem látott hölgyismerősöm, akinek már három fantasztikus, imádnivaló lurkója van. - Szia drága barátom! Hát hogy s mint vagy? Nem semmi igaz-e?! Nagy utat tettünk meg! - kérdezi mobilon. - Hmm…

Tovább

Új novella

EMBERI HOZZÁÁLLÁS   A dolgok azt lehetne mondani, hogy pompásan alakultak. Bő egy hét volt még hátra karácsonyig, és a Tomanek családban már így is állt a bál, hiszen a folyamatosan túlórázó, éjszakás buszvezető - akinek tudvalevőleg semmi sem volt jó, és bocsánatot se kért soha, elvégre konok, és…

Tovább

Új novella

VISSZAFELÉ MESÉLVE Barátságtalan kedvetlenséggel szálltam fel a metróra. Nem tudom, hogy vajon mindenkit elfog-e egy afféle kíméletlen, kínzó, velejéig barátságtalan érzés, mintha a feje a gyormában lenne, és az sajogna, fűrészelnének benne. Nem tudni, hogy vajon az utazás jelentette embertpróbáló…

Tovább
süti beállítások módosítása