Édesanyám

 (Édesanyámnak hűséggel)

Amint legbelül s apró csöppség gyanánt szerelmed

egyetlen hűséges gyümölcse megfogantam,

s lettem eszmélkedni s kíváncsiságra vágyó lelkes angyal,

biológiai létezés, hűséges s folyvást aggódó,

megfizethetetlen kincs ringató öled akár a dupla pólusú

s vas szilárdan tartó mágnes úgy vonzott eltéphetetlen

Szív-köldökzsinórként tehozzád,

drága egyetlen, s oroszlán-hittel is olykor törékeny anyám,

mint gyermek fejlődését termékenyítve is szolgáló anyatej-elixír!

Határozott s céltudatos takarékos arcodon az évekről

s múltam megszépített emlékeit őrzik óceán-kék ég szembogaraid,

s én kutatva s kíváncsian próbálom kitalálni egyre

vajon mit is írhattak lélekerő akarattal,

végigküzdött létezésedben az ezüstszálak

zúzmarás tanúságai fejed felett?

S te tudhatod egyes egymagadban szívjóságú,

felbecsülhetetlen anyám mennyi mindent jelentesz te énnekem!

Ha a te hűséged áldott szívű kitartásaként mint gondolkodó

s megbocsátón is türelmes védangyal,

nem lettél volna mellettem,

mikor frontvonalak golyózáporával fogadtak,

bedobva fegyvertelenül a hideg mély vízbe

az élet vihar-pofonjai,

s karakánhitű biztatásoddal mint újjászületni kész

Prométheuszi aranyszív

nem adtad volna kölcsön áldott pótolhatatlan

lelked lelkierő kincseit,

hogy általuk méltón én is gazdagodhassam

önbizalom területén valamennyit

s mégis csak imára kulcsolva

merek fohászkodva kegyelmet kérni,

az Égiektől teneked:

Soha semmi jellegű bajod ne essék,

s vezess iránytű-útjaim során kitartó

s fölemelt gerincességeddel félszeg kezeimet!