Kortárs ponyva


2017.nov.08.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új Novella

  A VISZONTLÁTÁS ÖRÖME     - Hát akkor… - kérdezte megszeppentsen, és szinte egy szégyellős kisfiú makacsságával a púfok férfi -, holnap eljössz? A Kálvin-téri fővárosi könyvtár előtt várakoztak, mint akik tétovaságuk folytán valamit még elfelejtettek, és most mindketten töprengenek, hogy a…

Tovább

Új Novella

                   MAGYAR DRÁMA NAPJÁN                  (Egy elképzelt esemény utóélete)     Mincsey Edmund a kissé mindig is félszeg, és roppant gátlásos magyar tanár egyik kellemes, nyár végi Vasárnapon úgy határozott, hogy ha törik, ha szakad; földrengések, vagy házösszeomlások ellenére is…

Tovább

Új novella

                                                         MAJD A BUKOVICS     Bukovics Tibor látszólag semmit sem sejtett – pedig az érzékszervei, mint valami titkos diódák, vagy mágneses kapcsolók szinte mindig előre engedték jelezni, s sejtetni vele a bejósolható veszélyt! Most mégis kicsit…

Tovább

Új novella

                                                  RENDELŐI GYILKOS     Az orvos szinte gyilkosokra jellemző pontossággal, és természetes keretek között az adott határidők meglétével érkezett a Budaörsön székelő rendelőjébe. Már közvetlenül az előszobában – ebben a közkórházaktól szinte teljes…

Tovább

Új novella

                                                             TÁRGYAK     Félix a szőnyegen üldögélt, és magában magának valón egyedül játszott azzal matchbox autókkal, és kisbuszokkal, melyeket még az édesanyától kapott, és azok kollegáitól; tekintettel az első gyerekesekre a kisebb óvódásokat…

Tovább

Új novella

                                                  FELÜLÍROTT PARANCS     A kora esti órákban – tekintettel a nap utolsó vérpengével áldozó nyílaira korábban távoztak a horizontról -, egy megvadult, és hirtelen önálló életre kelt autó okozott meglehetősen kellemetlen perceket a forgalomban…

Tovább

Új novella

                                             PARTTALAN ODÜSSZEUSZ     Amikor már talán végleg elviselhetetlenségbe torkollott a dolog – egyik nap úgy vágódtam a tökéletes megsemmisülés örvényei felé, mint a parttalan hajós, akit Kharübdisz szakadéka tartja fogságban, és menekülni is már…

Tovább
süti beállítások módosítása