Új vers




KOLDULT AKARAT



Ráerőlteti már mindenre önmagát, és már minden romlott hányadék lesz mert látta önmagát. A felszín alatt mozgó, koktélozó, pezsgőző V.I.P.-s exkluzív estek, alattomos kígyósziszegések, kétszínűségek, egyetemes megfeneklett rothadások. A vesztésre álló karrier-temetők kényszerűen alakoskodókká válnak nagyobb célok, fosztogató álmok érdekében. A gondtalan életmód mellett arcpirítón szükséges vállalni bánatot, mocskot jószerivel. A győzedelmeskedők is előbb-utóbb a feltétlen győzőket is abszolute kiszorítják a versenyekből.


Csupán a Halál hozhat megnyugvást s vigaszt. Test s lélek számára egyenként felkínálja már az egyenlőség látszatát. – Levedlik naponta hüllő-kérges bőrüket a Janus-arcú Angyalok, szentek, alakoskodó próféta-nagyságok. Hogy kinek megy tönkre naponta romlandó élete – ők már semmit észre se vesznek, csupán az erényt, ha pattan, vagy ha hiányzik a szükséges összeg, hogy látszat-boldogságuk romjait konzerválni tudják.

Meglehet már minden régen eldöntetett az önérdek sugalma szerint. Talán kis ráfordítással kis-királyok, hűség-strómanok maradhattak talpon gazdasági élet-halál küzdelmekben, megalkudva akár még szánalmas életük árán is, hogy tékozlók módján szolgálni fogják olcsó hazugságok törvényes intézményeit: álmodni merő bolondság. – Az igazságra előbb-utóbb valakik úgy is fényt derítnek, majd lesüllyednek, ha közeleg már intő példa-óra.

De most még sokaknak biza jobb bégetni, hajbókolni bambán ordítozva falba verni mások fejét demokratikus jelszavakat puffogtatva – ezt is feljegyzi meghamisítva a tisztes, történeti krónika, de az embereknek már nyoma sem lesz, ha kihűl belőlük a morális egyensúly!