Új vers




HASZTALAN MEGÉRKEZÉS

 

Úgy kell az önkény előtt meghajolni, akár a félelem ordas üldözésénél, mikor kekeckedik s aztán lecsap. Idők vastagságán osztódik az időzített bomba-pillanat, mikor hirtelen megáll s nem dobban tovább összekötetések megtervezett láncolata! Emberi pózokban egyre nehezebb elképzelni anyáskodó Penelopét, hercegnő Nauszikát, s áldozat Eurydikét! – Manapság luxus szolgaságra kárhoztatott már minden egzotikus királylány; Eurydikékből is tűrő prostituált vált s gyermek-anyák ideje korán kezdték el virrasztó strázsáikat inkubátoros csecsemőik mellett!

Bárhogy is kerülgetik, probálják titkok eszközeivel leplezni, palástolni a lényeg hogy olcsó, de értékes életüket eladták a biztosított Közösbe! Bűnös vétkeiket fel nem menthetik! Recsegve ropog már a megmaradt egész: próbálna végleg kitörni s megszabadulni a Varázskörből! Érzelmi, forrongó tapasztalat mit sem ér! A Mindenség titkai elnyerhetők, de csupán a kristálytiszta, hűséges érzelmekbe szorult annyi akarat mely képes felismerni a harmónikus lelkitársakat!

Kifacsarják már virágszálak gyöngéd kelyheit alantos tűrések, kibiztosított forrongások! – Már minden meghajlik megszabadított, független Akaratok előtt s önmagát végleg elárulva bachanáliák árucikk-orgiáin adózik elidegenített érzelmeknek! Zuhogó, mormogó hangot ad egy Teddy-játékmackó s ha nem vágyázunk visszatérhet a komiszkodó gyerekkor! A lelki érés kémiája annál véglegesebben, tisztábban valósul meg, minél inkább önmagunkba zártan kinyílhatnak rebbenő szív-szirmai egy felzaklatott, hajótörött léleknek!