A VÁROS

A házak, mint lebombázott, hontalan darázsfészkek,

a felhők vattacukor-figurák,

- vérrel megsebzett alkonyatok hívó,

figyelmező szavára haza kellene menni már:

Közelítve megfenyeget, titkos besúgóként a Sötét!

Van még hova hazatérni – legalább is egyelőre!

A táj kifosztott természeti sorscsapások

után egymaga: őriz, véd, s áll – rendíthetetlen akarattal,

páncélt növesztve, mint egy dicső ereklye.

Ismeretlen, magának is idegen arc

néz még szét a panel-szigeten – kicsempézett szőnyegen,

s mint különleges művészetet hölgyek fülébe

sugdoshattam szabadon bókjaim,

széptevéseim kívánságait!

Most csupán az elgazosított,

tarackos megsemmisülés:

odakint kaszálatlan pampa füvek,

lucernák várnák ácsingózva a tartós fűnyírást.

Megfakult a nap késként bökő szenvedélye!

– Mindig is mini-Taigetoszra tett volt az Ember,

mint a magányos, egyszemélyes

létküzdelem a születés-törékeny hajszálka-porcikáit

szorgalmasan tornáztatta.

Fölfedező kíváncsiság s vágyott,

vigasztaló anyai ölek fogságaira.

– Csak az emlékek fölbecsülhetetlen

idézhetősége marad velem:

Flörtök csábító illata,

bombázó tekintetek hangtalan

s lángoló test beszéde,

csicsergő ajkak fohásza, nyelvek

zsarátnokként izzó megsemmisülése

szenvedélyek atombomba-pillanataiban!

– Csak a mindent fölismerő,

s elraktározó tudatodban tarthatod mini-zsarnokként,

kellő önkényesen fogságba megszépített múltad;

Ez otthonod, érinthetetlen,

földi paradicsomod! – Nagy

igazságtalanságok lángoló katlanjai fortyognak körötted,

ha föltartod fejed ártatlanságra hivatkozva is hamar lefejezik:

Nincs melletted mennyország-mosolyú szempár mely hűséggel,

megtartó erkölccsel átfogná kezedet

– álmaid csupán másnaposok sovány vigasz-heccei lehetnek,

csak az Emlékezet, maga makacs,

konok, önmarasztaló Prométheuszi-megújulása,

- körötted mosolygó arcok; tornyosodó viperafészkek tábora

– léted állandóan kanyarog.

S csupán szíved dobbanhat még!

Talán értelmetlen s egyre hiábavalón?

Öngyilkosok könnyelmű, forrófejű s felelőtlen szándéka,

hogy a még élőkre is,

élőhalott-csapást sorjáz haláluk érthetetlensége!