ÁTVONULÓ REZDÜLÉS Borongó, bús melódiát szűr át a Lelkem a Lét sokat-tűrt borongó magányán, ringatva nyughatatlan álmát vissza-visszatérő Béke-idős emlékek árnyain s vágyott Mindenség-romantikák motozó vágyain át a végső beteljesedésről ábrándozik ennem az elárvult 40 éves férfi, s a pöttöm…

NINIVÉS SEMMI Mostan még a mindent elnyelő Semmi rémuralmát vívná minden. Kergén rohanó, diszkós, anyaszült-meztelen részeges futóbolondok kergetőznek pirkadó hajnalok lágy sugarainál, míg angyali hölgyek csacska-locska szájából egyre többször hangzik el mosdatlanság, mocskos-szájú szleng-szitok…

NEM SZŰNŐ KORKÉP-BAJOK Most, hogy újfent hermetikusan elzártan őriz ablak, ajtó, kulcsra zárt biztonsági kilincs – lettem önmagam rabja s fegyőre egy személyben. Komor, fenyegető éjszakában – még érzem -, nagy bosszúszomjas, izzadt vas-kezek matatnak – orrfacsaró, bonctani bűnt érzek, akár egy…

ÁRNYÉKBAN ÉLŐ VALLOMÁSA Azt hittem találkozunk még, de inkább filmek, színházi előadás, podcastok egészen csillogó sorozata szólított el. Próbáltam volna közeledni. Megpróbáltam volna igazán-őszintén bemutatni fedhetetlen, oroszlán-tekintetű anyámat, aki baráti szívességet kért s azt, hogy vigyázz…

REBBEN A LÉT Bekúszik eleven az iszamós, nyálka-fájdalom, felszisszen tőle a nyúlfarknyi ideg; verejtékes ruháid alá zúzmarát köszöntő téli hidegben megfázás települ. Bekúszik már hozzád is, akár orvul meglapuló, alattomos gyilkos hadra kelő ádáz bacilusok molekula-serege – rendben…

VÉGÍTÉLET-MOTÍVUM Egy adott városon belül micsoda Ninivei halotti csönd. Egyszerre hordozza magában gyászt, fölszaggatott, több stigma-sebekben fetrengő, gennyesedő indulatot, mint megannyi megbékélt megváltás utáni biztos sóvárgást. El nem érhető, át nem hidalhatónak tetszik immár az orvosi…

LEVÉLTÖREDÉK BARÁTAIMHOZ Az vesse reám a legelső követ barátaim, akik maguk is tékozló bűnösök lettek csupán e mostani kacifántos Élet igaztalan lajtorjáján. Kifeszített köteleken vagyok kénytelen, mint csetlő-botló, tétova zsonglőr kötéltáncot járni, egyensúlyozni tátongó ördögszáj-szakadékok…

VÉGLEG-VÉGKÉPP   Valamikor szabadgondolkodó gentleman s udvarias volt minden ember. Felsegítette, ha valakit szavakkal, stigma-kövekkel gyaláztak. Most önző tehetetlenségem béklyóiban vergődve kinézek ablakomon. A város begúbózó Ninive-némaságban már önmagát falja-zabálja hallható ordas…

MINDENNAPOK NYERS GROTESZKJE   Elindul, mindennap elindul s az Ember képtelen letörölni arcáról a rohanást. Két rohanás között végesre szabatott ítélettel állnak halandó időben. Karnyújtásnyira belecsimpaszkodik Holnapok lendülő folyamába a megfontolt céltudatos polgár. S bár tudhatja jól, hogy…