Új novella



ŰR-SÉTA

 

 

Pár évszázaddal ezelőtt még mindenki úgy gondolta, hogy a föld kering a nap körül, és nem fordítva. Ám a XXI. századi forradalmi technológiák szinte napról-napra híven bebizonyították, és megdöntötték jóformán az összes tudományos tételt, miszerint: űrturistákat is egészen nyugodtan küldhetnek a világűrbe és a gyarmatosításra szánt holdra. Elvégre, ha a módosabb, tehetősebb embereknek van rá pénze az űrkutatási és fejlesztési központ szinte bárkit fellőhet csupán annyi a dolga az illetőnek, hogy a kívánt összeget azonnal átutalja a megadott bankszámlára.  
Néhány stróman üzletember és agyonkozmetikázott, vagy éppen felnőttségük határát súroló, fiatalabb feleségeik előszeretettel béreltek ki saját használatra egyszerre több űrhajót is, hogy tegyenek egy kis felszabadító nyaralást az univerzum ismeretlen sötét vásznára. Így azok, akik csatlakozni kívántak vagy jócskán zsebükbe, pénztárcájuk mélyére kellett nyúlniuk - hiszen csillagászati összegekről beszélünk, melyet komolyan kell venni mindenkinek -, vagy ha ismeretségi köreikben megtalálhatóak voltak befolyásos személyek, hírességek is, akkor mi sem természetesebb, minthogy az illetőt is fellőtték az űrbe.  
Tüstént az összes celeb híresség, művészek, arrogáns, beképzelt színészek, és színésznők jelentkeztek a nem mindennapi utazásra, és szinte már zsigereikben érezték, hogy a jelenkor számára valóságos történelemet írnak. Hiszen kevés hétköznapi, vagy átlagember mondhatta el magáról, hogy nem csupán az űrben járt, de a holdon is tett egy kisebb idegenvezetői sétát. 
A luxusfeleségek sem hazudtolták meg önmagukat. S bár a gravitáció törvényei tökéletesen semmisnek bizonyultak az űrben a márkás, méregdrága francia pezsgőt - ha törik, ha szakad -, még így is kristálypoharakból itták meg. Bár a szkafander-kesztyűs kezekkel a poharak szinte hamar kicsúsztak a kezeik közül, és a drága, habzó, buborékos nedű súlytalan állapotában lebegett a levegőben, a gazdag feleségek egyetlen percre sem zavartatták magukat, és szinte botoxolt, ajakos halakként csücsörítő szájukkal cseppekként szívták magukba a pezsgőt.  
Egy-két színésznőnek még arra is volt ideje, hogy selfizzen, és egy tubus fogkrémet kenhessen szét sikeresen már egyébként is patyolatfehér fogsorain, melyet, mintha pástétom, vagy májkrém lenne előnyös élvezettel kezdtek kóstolgatni.  
A legvisszafogottabban az írástudók, és a remeték viselkedtek, akik tökéletesen megvoltak arról győződve, hogyha az ember már a világűrt és a holdat is meghódította. Sőt valóságos, és bizonyítható űrutazásokat szervez, akkor nemsokára közelget az ítélet napja, és ez az egész emberiség számára fenyegető, és pusztító hatású.  
Összességében viszont bátran kijelenthető, hogy mindenki halálosan izgalmasnak, és szenzációs ötletnek találta az űrturizmust. Egyesek még odáig is merészen, bátran elmerészkedtek, hogy egyszerre több kisebb bolygót, és hold-földet vásároltak fel, hogy a későbbiek folyamán majd a gyerekeik, és unokáik is jól jövedelmező űrturisták, és sikeréhes vállalkozók lehessenek.  
Az utazás alig vett igénybe pár órát. Még szerencse, hogy az űrhajót felszerelték plazmatévével, és dvd-lejátszókkal, így egy-egy élvezetes film nézése, és a sötét égbolt bámulása közben is nyugodtan élvezhették az utazást az újgazdagok.  
Alig pár órán belül kikerültek az ózonrétegen túlra, és madártávlatból pillanthatták meg a földet. Láthatták, hogy a bolygó nyolcvanöt százalékát tengerek, és óceánok uralják, míg a zöldövezet meglehetősen pusztulófélben van, így nem meglepő, hogy az üvegházhatás szinte minden esetben kínzó, és terhes feladatot ró a modernkori környezetvédelemre, és az előrelátó gondolkodásra.  
- Hölgyeim és Uraim! Kedves vendégeink! Ha jobbra néznek láthatják földünket, míg akik balra néznek felfedezhetik a hold szürkésszínű krátereit. Akik előre tekintenek pár száz méterre láthatják a nap vérvörös lángcsóváit. - közölte közönyösen, és mérsékelten az űrhajó kapitánya, akinek ez szinte már mindennapos látványosságnak bizonyult.  
- Megkérném Önöket, hogy húzzák szorosabbra az öveiket, mert néhány percen belül leszállunk a hold bázison, ahonnét egy kis séta következik.  
Az űrturisták többsége - nem tudni, hogy vajon a méregdrága alkohol, vagy más szerek hatására -, meglepően vidáman, és élénken érezte magát. A legtöbben még sikeresen viccelődtek is azokkal, akiknek klausztrofóbiájuk volt, és ki nem állhatták a zárt tereket.  
A komfortos, és kényelmes űrhajó néhány pillanattal később csakugyan sikeresen landolt a hold bázisán, ahol a legtöbb űrturistát megfelelő technikai, űrhajósokból álló személyzet fogadta. Néhány luxusfeleség máris kisebb panaszt tett, hogy az ormótlan, és otromba, kissé nehézkes szkafanderben nem tudják megfelelően használni új tűsarkú cipőiket, illetve nem vehetik fel kis és nagyestélyi ruháikat a közelgő űrparti tiszteletére. 
- Drágáim! Hát hogy fogom felvenni a vadi új Gucci ruhámat, amikor ebben a gusztustalan szkafanderben kell összeszorítanom bombázó testemet! - panaszkodott, bosszankodott egy-két szupermodell hölgyemény, akiknek a divat, és a stílus volt talán a legelső, és minden csak utána következhetett. Néhányan még közös selfire is összeállta, csupán csak azért, ha visszatérnek a földi légkörbe legyen mivel kérkedniük, és nagymenősködniük.
A hold szürkés, porhanyós, kráter-felszínű egyetlen végtelennek tetsző magányos bolygókontinens volt. S bár a legtöbb csillag alabástromfénye valamicskét javított a lényegen a legtöbb esetben az űrturistáknak jócskán ki kellett nyitniuk a szemüket, ha valóban látni akartak bármit is ami az orruk elé tévedt.
A legtöbb szkafandert különleges, és speciális adóvevőkkel, és kommunikátorokkal szerelték fel arra az esetre, hogy minden résztvevő egyszerűen, és biztonságosan tudjon beszélgetni egymással. Persze a legtöbb celeb, és parti arc máris valóságos traccspartit rendezett azzal, hogy arról kezdtek egymás között vitatkozni, hogy ha gyarmatosítják a holdat, mint égitestet, akkor kizárt dolog, hogy a gazdagok ennél a kissé jelentéktelen égitestnél megállnának. Sőt bizonyos befolyásos emberek a legtöbb - még fel nem fedezett -, és ismeretlenül bolyongó bolygót is szándékszik birtokává tenni. (Állítólag erről már tárgyalásokat is kezdtek az adott űrhivatalok megbízott képviselőivel, és fejeseivel) Hiába! A XXI. századnak úgy látszik a pénz az egyetlen mérlege.
- Nézzétek mit találtam? - rikkantotta el a hangosbeszélőjén magát az egyik turista, aki legutóbb is valami ostoba tehetségkutató műsornak volt a mentor házigazdája, de valami miatt az adott műsor olyannyira bénára és katasztrofálisra sikeredett, hogy mivel a nézettség visszaesett a műsorigazgatók össz-vissz három adás után levették országosan a sugárzási listáról. Ám a celeb-arc még így is busásan képest volt belőle profitálni. És sajnos csupán csak ez az egy dolog számított.
- Jaj, mi van már te kis farok?! Most miattad összerúzsoztam a bukósisakomat! - bukdácsolt meglepően nagy lépésekkel, és kecsesen melléje az egyik arrogáns szupermodell, aki bosszúsnak tűnt, mert megzavarták nézelődését.
- Szerintem a holdon akár még gyümölcsfákat, meg növényeket is lehetne termeszteni! Csupán csak hit és elhatározás kérdése lenne.
- Hát persze! Ne hozzuk mindjárt ide egy komplett állatkertet! Micsoda egetverő baromság! Hogy jut ilyesmi abba a híg agyadba?! - kecses kezeinek mutatóujjával körkörösen kezdett körözni feje mellett, mint a meghibbanás nemzetközi jeleként.
- Hé, hé, kisanyám! Hátrébb az agarakkal! Lehet, hogy veszek itt egy kisebb parcellát! - tápászkodott fel szkafanderében kissé nehézkesen a sztár-mentor.
- Kis kopé vagy te ehhez kisfiam! Bár lehet, hogy millióid vannak tartalékban, de az ég egy adta világon semmiféle befolyásod, vagy protekciód sincsen a megfelelő hivataloknál!
- Ugyan ez nevetséges! Pénzzel és egy kis sumáksággal bármit el lehet a világon intézni! - erre viszont a legtöbb híresség bőszen bólogatni, és helyeselni kezdett.
- Felőlem! Csinálj csak, amit akarsz, de engem légy szí hagyjál békén! - a bombázó szupermodell újfent kecses szökkenésekkel másfelé vette az irányt, és megpróbálta lelkéből száműzni a negatív gondolatokat, mert lelki tanácsadója borsós összegekért valamikor szintén ezt tanácsolta számára.
Ebédidőköz közeledvén mindannyian beszálltak a holdkompokba, és elmentek az űrbázisra, ahol svédasztalos tálalással egybekötött étkezés keretében mindenki azt és annyit fogyaszthatott, amennyit csak akart. Persze, ha hozzávesszük a különleges, gravitáció nélküli viszonyokat, amikor célszerű mindent egy füst alatt bekapni, megrágni, vagy lenyelni, mert máskülönben az ételek, és italok is lebegő pályára lépnek.
Kisebb összezördülés, veszekedés, nézeteltérés még így is bőven akadt. Kivált azon hírességek körében, akiket saját szakmájuk speciális versenydiéták betartására kötelezett. A legtöbb szupermodell, illetve szépségiparban dolgozó üdvöske, babapofi nőnek igenis számított az, hogy csupán zöldséget, és spárgát fogyaszt, míg a szénhidrátoktól messze távol tartják magukat, míg a legtöbb partiarc szinte már alig várta a percet, hogy röptében, szállva kóstolhasson bele egy egyszerű Mars, vagy Snikers szeletbe, miközben eszük ágában sem volt, hogy veszettül számlálják minden sikeresnek mondható falat után a kegyetlen kalóriákat.
Az italokat, vagy üdítőket is célszerűbb volt a levegőben meginni, miközben egyesek hagyták, hogy az űrkapszula mennyezetéig felszálljanak a cseppek. Egyesek példának okáért egyenesen egy dupla koktélt készítettek maguknak, csak arra kellett ügyelniük, hogy a megfelelő alkoholos italokat keverjék össze egymással. Most még az sem zavarta őket különösebben, ha a gusztusos koktélcseresznye, vagy az elmaradhatatlannak gondolt, mini napernyő lemaradt a poharuk széléről.
- Ennél jobb Marjítót ritkán ittam! Képzeljétek csak mennyibe kerülne ez nekem azon a tetves földön. - lelkendezett egy médiás közszereplő, aki legutóbb is rendezett valami vacak televíziós sorozatot, de olyan semmitmondó, és pocsék lett, hogy azonnal levették a műsorkínálatból.
- Hát ami igaz, az igaz! Mit szólnátok egy kis kamatyoláshoz? Kíváncsi lennék az űrben milyen a szerelmeskedés? - kuncogta el magát egy tejfelesszájú kis csitri, aki nem lehetett több tizennyolc évesnél, de mivel újgazdag, és befolyásos szülei voltak mi sem természetesebb, ha feljöhetett kicsit körülnézni az űrbe.
Nemsokára beesteledett, ami a világűrben meglepően szokatlannak számít, mivel hogy az egész univerzum olyan, mintha egyetlen, összefüggő, hatalmas sötét vászon lenne. Csupán a mindig őrködő csillagok gyújthatnak benne néminemű fényt, bár az a tartós, egyenletes világossághoz még így is kevés.
Az űrhajó kapitánya mindenkit arra kért, hogy a visszaindulásnál érkezzenek pontosan, mire többen is neheztelésnek adtak hangot, hogy főként a hölgyek nem tudták magukat kellőképpen kisminkelni, és kiszépíteni, de hát, ha menni kell, akkor nincs vesztegetni való idő, nem igaz?!
Mindenki zökkenőmentesen visszaszállt az űrhajóba. A szuvenírboltban persze mindenki jó előre gondosan bevásárolt magának. Volt aki egyenesen hatvan hold kőzettel, és néhány gramm porszerű hamuval lett gazdagabb. Micsoda különleges kuriózum lesz ez, ha egyszer majd hazatérnek. Mindenki becsatolta magát. Még pár másodperc, és az űrhajó automatikusan leválik az űrbázis dokkjától, és földkörüli pályára áll át. Amint beértek a föld légkörébe, és végre térerőhöz jutottak a legtöbb celeb, és híresség azonnal telefonálásba kezdett, és úgy tűnt ki nem fogyhatnak a drága szavakból. Hogy ki mit látott? Hogy mekkora is valójában a hold? És hogy ki szeretne holdparcellát magának szülinapra, vagy éppen karácsonyra?
Az űrhajó végül sikeresen leszállt egy sivatagos területen, ahol csupán egynehány, magányos kaktusznövény, és néhány kíváncsiskodó prérifarkas kószált. Kinyílt a nagyméretű acélajtó, az űrturisták pedig nem kis büszkeséggel diadalmasan kiléptek. Hát ez is megtörtént!