ÉRZÉSEK MESÉJE


Hogyan is maradhattál eleve talpon szárnyaszegetten, életmentő bódulatban mikor egynémely angyali tündér egyedül csak terád pocsékolta sokszínű, gazdag pillantását?! Nem érthetsz sem ismerkedéshez, sem párkapcsolathoz. Az hogy internetek digitális chat-szobáiban próbálod – ki tudja mióta -, eladni magad: kedvedre bókolsz, kedveskedsz még éppen nem ugyanaz, mintha valóságszinten, hús-vér valód teljében vennéd magadnak a merszet s oda mernél menni egy barna bombázóhoz.

Vajon menyi lehet az esélye azoknak akik próbálkoznak egy egész életen át s mégsem érhetnek célba? – Kisebb öngyilkosoknak való hajlandóság megbocsáthatón megkörnyékez, hiszen tapasztalnod kell, hogy manapság a sikeresség egyben a pénz szava is lett. Hogyan is maradhatnál életben érdek-kapcsolatok nélkül, mikor már mindenki egyedül abból profitál hogyan tudhatná átrázni egyik ember a másikát!

Mégis még mindig akadnak megmosolyogni való, morális-emberi elvárásaid mások felé, melyek totális nevetségszámba mennek: esetlen jólakottság lépett idilli romantikák színhelyére. Zsákmányt, újabb prédákat keresgélnek szolgamód, míg minél sikerszomjasabb hajtóvadászatot remélnek. Vajon csupán csak a Világ terhe nagyobb, mint azt önmagunknak kitalálták oktondi, lélektani szakemberek?!

Szíve mélyén talán már mindannyiunkban készül, tombol a dac-terv: arrogáns, beképzelt szuper egoval mindenki azon fáradozik hogy a tudatosan elrejthető, ismeretlen tömegből előbújva lehessen hírhedt valakivé miközben két szerényke pont a létben, mint jelzőlámpa folyamatosan felvillan: Karrier és Siker! Mégis dobbanó szívek mélyén sóhajok echó-szava ébred, lüktet talán. Reménykedni lehetne, hogy a szerelem halhatatlan metamorfózisa mindenkit megtalál!