Új vers





FRESKÓ A XXI. SZÁZADBAN


Az egzotikus pillangók manapság inkább ragadozó vadmacskák! Végtelennek tetsző, habos sörpocak-óceán, tequila-koktélok vérmolekula-szeánsza ritkán adhat új lehetőségeket, hogy igazán megismerhessék a másik benső valóságát; a szándékosan rejtegetettet. Világokat megváltó golgotai kálváriákra sokan inkább ügyet se vetettnek. Átélték önmagukat és egymást.

Dédelgetett luxusról álmodik selejtes gumi-óvszer s fogamzásgátló tablettás ifjúság. Önmagukba fojtott tomboló megsemmisülés-sikolyok mindig felérnek egy-egy totális hangulatjelentéssel. Időről-időre újabb kitervelt, megerőszakolt eszmék hulltak előbb potyautasként ölbe, majd lábaik elé. Természetes bomlásterméknek indult a létezés, míg végül egy nagy rakás ajándék lett a sorstól!

Az ébredés még kialvatlan öngyilkosság-szégyenét nem lehet feledni! Átélni vegyszermentes koordináta-rendszerekben az undor, képlékeny filozófiáját. Leömlő magzatvizek kijózanító pisiszagát érezzük már minden kézfogó-ígéreteknek melyet valaha is tettünk. Egyre aluszékonyabbá lett a kora esti hallgató morfondírozás. Belezsibbad minden szív a túlélhetőség megrögzített, megvett állapotába: a Lét hideg képlete mindig beteljesül! – Kávéillatú, józan pofozó reggelek virágzanak; remény-torzó, romok-romantikája.

Kibicsaklott megállapítás s kölcsönös szerződés-függés hogy a múló, változatos idővel majd csak jobb lesz – de a kétségbeesésbe beleivódott, beleágyazott szemétségek ellen már egyre ritkábban lehetséges teljes körűen védekezni. Kitüntetés-bazárok öröm-mámorában már az érdemérmek olcsó féme is ideje korán oxidálódásnak indulhatott!