Kortárs ponyva

2018.dec.31.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új vers

A LEGOLCSÓBB ÁRUCIKK   Pusztán hagyott, sejtelmes megannyi tabut-döntögető V.I.P.-partiasított, diszkógömbös, mocsár-fertő, melyen haszontetsző kés-éjszaka is sírva rimánkodva hatol végig; sártengerré dagadt, kiszámítható flegma-arcok közönyében már mindenki csupán rab: Senki sem lehet szabad!…

Tovább

Új Novella

                                                  ÁLLÁSTALANUL     Amint azonnal lecsapott az állásajánlatra úgy érezte magát, mint egy dögkeselyű, akinek csupán rágós, kidobott mócsingos koncok, olcsó húscafatok maradtak, amiken legalább még elrágódhat… Gábornál ez volt a lehető legbiztosabb…

Tovább

Új vers

IDŐTLENSÉGEK ÁRNYAI   Időtlenségek néma, szobor-árnya mindenkire köztörvényesen árborul, ha egyetlen kifejezhető mozdulatban ásít a száj, sugárzik a szem – könnyelmű, hangtalan szemfedőként emlékeink boldogult aranykorát igyekszünk minnél valósághűbben megragadni, s a Valóságban létrehozni! Lágyan…

Tovább

Új vers

ZUHANÓ TÖRTÉNÉS   Mert mást cselekedni nem tud: örök menekülés-körforgásban hangyaként araszol előbbre a kiszolgáltatott ember! Üzekedések Möbius-létra szalagját szándékosan kikerüli, vagy elrágja! Posványos, kitaszított, degenerációs homálynak tűnik, ha kutató-szemek látó tükrei nélkül észlelünk…

Tovább

Új Novella

CSENDSZIMFÓNIA AZ ALAGÚTBAN     A homályos alagútban, ahova csupán a halál járhatott, és kísértettársai egy fiatal, belga zenész úgy határozott, hogy mázsás zongoráját kivételes, és rendhagyó körülmények között a metrószerelvény belsejében fogja lerögzítetten felállítani. Az emberek össze…

Tovább

Új vers

LÉT-OSZLOPOK   Írtózatosra gyarapszik szívemben már a félsz-feszültség! Örök-gyermeki énem folyamatos lét-csatákat vív a béke s örök harag között! Bizonytalan jövendőm kísértő lídérc-démonai elől – érzem -, el nem futhatok! Viszont, ha arra kérnék barátokat, ismerhessék meg nyugodt empátiával énem…

Tovább
süti beállítások módosítása