KÖZÖNY?   Amikor egyszerre magamhoz vontalak nyári tombolásként, s kacérkodott velünk a hőség, fülledt, vulkán-gőzökkel párásodott be a táj, s frissítő huzatok légi háborújához szoktunk volna – tudományokhoz edzett, törődött szemünk. Abba kellene hagyni a hazug illúzióvesztést – amit…

    TIZENÖTÖDIK FEJEZET     Myrea gyorsan levetkőzött és megpróbálta elgondolkodni azon, hogy hogy a fenébe sikerülhetett megint otthon felejtenie a nagy alakú dossziéját, amit egy gyengén látó is könnyűszerrel megtalált volna, mert akkora méretekkel rendelkezett, hogy nem lehetett semmi mással…

    A PEREMVIDÉKEN   Most már jócskán igyekszem hangtalanul mozogva kivonulni az Élet peremére. Önmagamon is egyre szétnézve még odakint a zimankós fénytelenség sötét krátere uralkodik! Nesztelenné kellene, mint pille válnom, akár megfáradt, s kiüresedett szemgödrökben a könnyezés, s a…

                                             A KÜLVÁROSI PRÓBATÉTEL     A külvárosnak is bátran elkeresztelt Kispesten volt egy meglehetősen eldugott, és csak a lakótelepek árnyékaiban felnövekvő alacsony kis költségvetésű általános iskola. Az ablakait azok a bizonyos szinte mindennel…

  TIZENNEGYEDIK FEJEZET     Gráner Tominak tulajdonképpen azt is mondhatnánk egészen nyugodtan, hogy egyszerű elvárásai voltak a hölgyekkel szemben; az illetőnek mindenképpen őszintének kellett lennie, hiszen a bizalom alapja maga az élet, és mégis lennie kellett benne valami megfoghatóságnak,…

  ELSZÍVÓ SEMMI   Bennem most még így teremtő félelem uralkodik: Téged mint borostyán vagy leander körbekerít, s eltaposs! Reményeid imbolygó, összetört csillagok, önzésed napról napra mint éhes csecsemő örökkévalón szeretet követel tőled részeg-mohón. Szívedben most még nem feledhető…

                                                             A BÚCSÚ     Az ifjú hölgy, aki mindig is a csinosság, és a kacérság jellegzetes egyvelegével rendelkezett, és természetesen nagyon is tisztában van vele, hogy eme jeles tulajdonságoknak a birtokában van a délutáni repülővel érkezett.…

    TIZENHARMADIK FEJEZET     Az ifjú tanár felvett lezser, rövid ujjas ingében, és könnyed, hanyag mozdulattal vállra terített zakójában, hozzávaló enyhén sötét színű farmernadrágjában Myrea számára maga volt a földi mennyország! Mintha egy férfimodell önként vállalt divatfotózását szakította…

  PALACKPOSTA   Oktalan értelmetlenkedésekkel eltöltött napok, átnedvesedett, halhatatlan könnyek sorozata mik lassan fogságba ejtették az arcot, s annak táguló maradványait! Ha csalódtunk is halhatatlanuló Mindenség-pillanataiban, amit: egy örök-érényű csók, tekintet, szempillák álomtáji…

  TALÁLKOZÁS AZ ÚJ ANYÁVAL     A pufók, kissé elhízott kisfiú feszengve, és nagyon félősen üldögélt a nappali kanapén. Kicsit mindig befelé süppedt ez a régies kanapé, aminek az egyetlen hátránya az volt, hogyha az ember ki szeretett volna belőle szabadulni, mozgósítani kellett minden…