VÉG KÖZÖTT Van úgy hogy ki se menekülnék e mostani megkérgesedő Magányból; önmagamat cella-rácsok odvába elrejteném! Láthatatlanná válhatnék az éber öntudat számára is! Kétkedőnek gondolom ilyenkor magamat! Ösztöneim Heuréka-ötleteket súgdosnak lelkembe Ikarosz nyomán lángpallosú…

    SEBZETT CSÖND   Most ébred csupán a bebábozódott hajnal: A földsebzett égből kihűlt pelyhek esnek, s szállingóznak a változó Idővel: Vakfoltos pehelybundát veszen a természet még, miközben elárulta magát s rég vétkezett! A szüntelen marcangoló, törve nyúzva s szitkozódó seb-jelent…

    ELMARASZTALÁS Mert minden marasztaló Ítéletet mondat feletted a Világ! Kisstílű tojásai szúrkálodó kritikáknak! Mindig van lealázás s ráadás! A Szerelem egyszerre nukleáris reaktor-robbanás a szív katakombáiban s önpusztító öngyilkosság, ha nem viszonozzák! S a Mindenség-kapui is…