Új Novella





dewatermark_ai_1752197569489.jpeg



ÖRÖK BARÁTSÁG EGY ÓCEÁNYI TÁVOLSÁGGAL

 

A legjobb barátnője valósággal sugárzó boldogsággal jelentette be, hogy végre úgy érzi, hogy eljött a megfelelő pillanat, hogy maga mögött hagyja régi, hullámvasútszerű életét, és végre valahára külföldön kezdhessen új életet. Először el sem akarta hinni. Elvégre már egészen óvodáskorúk óta ismerték egymást ők és a szüleik is, és úgy össze voltak nőve, akár a tojás meg a héja, vagy mint két igazán nagyon jó testvér. Akár egy jól kifent, éles szikepenge hasított belé a váratlan hír:
– Képzeld csak Jutkám! Annyira boldog vagyok, hogy végre talán sikerül megvalósítani az álmaimat, és új életet kezdhetek! Talán még sikerülne egy kis pénzt is összehozni, mert a jelenlegi állásom már kész katasztrófa, és hiába könyörgök mindig ha eljön a fizetésemelés kérdése a vezetőség csak húzza az orrát. Ja, a nagy hír pedig az, hogy nemsokára férjhez megyek! – újságolta sugárzó boldogan.
– Ez fantasztikus hír! – gratulált szerényen, de szomorúan Jutka, mert az érzéseket a legnehezebb leplezni főként akkor, ha az embert valóságos leforrázásként érinti egy-egy sorsfordító dilemma, mint amilyent éppen most várt a baártnőkre.
– Jaj olyan kis morgó medve tudsz lenni! Miért csinálod ezt?! Miért nem tudsz egy kicsit örülni a sikereimnek?! – kérdezett vissza a legjobb barátnő, aki tökéletesen megvolt róla győződve, hogy a távkapcsolat, és az internet segítségével szinte naponta csetelhetnek, beszélgethetnek, akár egy vebkamera segítségével is a barátnők.
– Ne haragudj, ha nem tetszik a viselkedésem Gabi, de hogy őszinte legyek ez az egész… jócskán mellbevágott… - akadt egy egy jelentős pillanatig Jutka szava.
– Jaj ne már! Te még sosem gondolkodtál azon, hogy radikálsan megváltoztatod a saját életedet?! – tette fel talán a legfontosabb kérdést, amivel Jutkának is illett szembenéznie.
– Természetesen rengeteg sokat gondoltam rá, de ez koránt sem olyan egyszerű, mint te azt képzeled!
– Jaj, Jutkám! Dehogy is nem egyszerű! Csak egy kis akarat és talpraesettség szükséges hozzá, és már minden megy, akár a karikacsapás! – vallotta a másik csinos nő.
– Nos, kérdésedre felelve akkor lássuk csak, hogy az embernek mivel is muszáj megkerülhetetlenül számolnia, márha azt veszi a fejébe, hogy külföldön fog boldogulni! Itt van ugyebár a szállás, kaja, ami szerintem mindenütt alap, ehhez jön még egy-két megbízható emberke, akik gyakorlatilag odakint várni fognak téged, hogy bevezessenek az adott ország működési elveibe, és akkor még szót sem ejtettünk a munkavállalási hercehurcákról! – Jutka hangja egyszerre volt kimért, kicsit szigorú. Mintha egy olyan tanár lett volna, aki már vagy százszor elmagyarázta részletesen az adott tananyagot néhány diákja – ennek ellenére –, nem volt hajlandó megérteni.
– Ebben tökre igazad van Jutka, de azért csak nem ennyire vészes a helyzet! Szerintem te egyszerűen berezeltél, mert attól rettegsz mániákusan, hogy magadra fogsz maradni, és mivel én külföldön leszek huzamosabb ideig úgy gondolod, hogy befellegzett örök barátságunknak! Így van?! – tapintott rögtön a lényegre Gabi.
– Oké! Győztél! Most boldog vagy?! - fakadt ki elkeseredésében, és igyekezett visszafogni magát, mert legszívesebben elbőgte volna magát ott helyben, amiért barátnője mindig elevenéve vágott.
– Nézd Jutkám! Egyáltalán nem azért mondtam, hogy megsértődjél! Figyelj rám! Megígérem a barátságunk szent nevére, hogy állandóan tartani fogjuk a kapcsolatot, és gyakorta talizunk majd! Akár még te is egész nyugodtan repülőre pattanhatsz, és meglátogatsz, és felelevenítjük a régi szép emlékeket! - javasolta Gabi, látván, hogy barátnőjét mennyire sokkolta a hír.
Néhány nappal később Gabi összepakolt, és megkérte Jutkát, hogy közösen menjenek ki a repülőtérre. Amikor már a reptéri váróban voltak, és Gabi becsekkolta bőröndjeit még utolszor megölelték egymást kicsit pityergősen, kislányos módon, aztán Gabi hátra se nézve szállt be a hatalmas gép belsejébe, miközben Jutka jóformán a saját levében füstölgött, hogy neki vajon miért nem sikerült a külföldi ,,álomkarrier"?
Később Jutka igaz ugyan, hogy visszament a munkahelyére dolgozni, de az már nem volt ugyanaz. Mintha a lelki biztonsága került volna veszélybe pusztán azáltal, hogy úgy érezte egy igazi barátság hullik darabokra, hiszen a másik konkurens fél fizikailag már nem lehetett jelen az életében. A munkahelyi kapcsolatokról megvolt a maga véleménye, mégis az utóbbi pár hónapban - ki tudja miért -, találkozgatni kezdett az egyik fiatal, jóképű gyakornok sráccal, aki más volt mint a többi pénzes seggfej, és nem akarta azonnal már a legelső alkalom után lefektetni.
Néhány héttel később vebkamerás felvétel érkezett Gabitól. Mint kiderült Ausztrália melletti kis szigetcsoport egyik gyöngyszemén Fidzsin van, és ha földi paradicsom még létezik, akkor ez a kicsiny sziget valóban az. Jutka kislányos izgatottsággal nyitotta fel laptopja tetejét, és nézte meg a felvételt, amin örök barátnője bronzbarnán, hófehér bikiniben csábosan feszít, miközben a háttérben egy valóságos sportos félisten emelkedik ki az óceán habjaiból, hogy egy kókuszdiós koktélt vigyen neki hűsítő gyanánt.
– Szia drága barátnőm! Remélem nézed ezt az adást! Remélem jól vagy és minden rendben veled! Amint látod ezen a mesés szigeten kötöttem ki - mutatott körbe karjait kitárva -, de szándékomban áll kicsit tovább kalandozni. Bemutatom a férjemet Alexet! - itt sugárzó boldogan a sportos félistenre mutatott, aki máris belevigyorgott a vebkamerába, majd átadta a kokúszdiós koktélt feleségének. Gabi szélesen vigyorogva mutatta fel a tetszetős, méregdrága jeggyűrűjét.
– Ezt nézd meg Jutkám! Na? Menő mi?! Úgy érzem révbe értem és ha szerencsém van nemsokára megszületik a kisbabánk, de a neme egyelőre legyen nagy meglepi! Ó, jut is eszembe! Nagyon szeretnénk, ha te lennél a keresztanyukája! Persze csak, ha neked is van hozzá kedved! Kérlek mindenképp dumcsizzunk a neten, ha van időd! Legyen szép napod! - zárta le az üzenetet, majd a kép elsötétült.
Jutka hosszú percekig próbálta megemészteni a sűrített gondolatokat, melyeket barátnője küldött neki. Egyrészt nagyon boldog volt, és meghatott, hogy régi örök barátnője őt kérte fel születendő gyereke keresztanyjának, másrészt nagyon szerette volna azt a kapcsolatot is a frissen megismert, jópofa és imádnivaló gyakornoksráccal. ,,Most akkor mihez is kezdjen? Egyáltalán hogyan kéne bizonyos egetrengető dolgoknak ekkora feneket keríteni! – gondolta. Elvégre nem történt semmi, mert hála az internetnek akár a nap huszonnégy órájában beszélgethet legjobb baártnőjével, nem igaz?!” – töprengett.
Később felhívta a gyakornok srácot, hogy nem-e lenne kedve munka után kicsit beülni és elbeszélgetni vele, mert szeretné közelebbről is megismerni. Szándékosan kissé túlzásba is vitte, már ami a pasifogó, nyomulós csajos praktikát illette, de úgy volt ezzel az egésszel, hogy lehetséges, hogy ez a legelső lépés egy új élet kezdete felé.
– Ö… nagyon szivesen… - egyezett bele a jóképű srác. – Akkor meló után megvárlak az épület előtt!
– Igen, köszi szépen! Az remek lesz! – viszonozta Jutka a kedveskedő gesztust, miközben kellemes bizsergést érzett a végtagjaiban, és lelkében is megszólította valami furcsa érzés, amit már évtizedek óta nem érzett. A váratlan újdonság hatásától egyre kíváncsibb, és érdeklődőbb lett, mert ha másoknak sikerült elevickélniük az érzelmek sokszor komplikált és nagyon is bonyolult tengerében akkor neki is sikerülni fog, csak akarni kell. Jutka pedig most igenis mindenél jobban akarta, hogy kezdeti kapcsolata ezzel a jópofa sráccal beérjen.
Jutka felturbózott Mini Morist vezetett eredeti sportkormánnyal, ami a versenyautók elengedhetetlen tartozéka és valóságos zsonglőrmutatványt hajtott végre, amint csikorgó kerekekkel, és az anyósülésén enyhén reszkető jóképű gyakornok sráccal kivágódtak a hétköznapi közforgalomba. Jutka – szerencsére –, isteni, pénztárcafüggő, és megfizethető helyeket is ismert a fővárosban így választása végül egy félig büfé, félig kávézó étteremre eset ahol ismerte a tulajdonost, mert az egyik barátnőjével kavart. Gyorsan beültek egy elszeparált boxba és Jutkát mintha csak az idő sürgetné egy csomó, lényeges és komoly témáról beszélgetni kezdtek, kezdve a gyerekvállaláson át az esküvőig, majd a karriertervezésig, és az élet ügyes-bajos dolgain. Kiderült, hogy a gyakornoksrác is hasonlóképpen gondolkodik az életről, akárcsak Jutka, viszont Jutkával ellentétben egyáltalán nem hajlamos a túlórázásokra, vagy a munkamániára. Sőt! Vannak olyan nyárias jellegű hétköznapok amikor legszívesebben egész álló nap a tengerben fürdőzne egy szörfdeszkával a kezében, és kedvére hódítaná meg a jobbnál jobb hullámokat.
Jutka valósággal élvezettel itta a fiatal srác minden egyes szavát, majd végül is rátért arra, ami a legjobb barátnőjével kapcsolatosan mindig is zavarta:
– …Tudod nemrégiben a legjobb gyerekkori barátnőm Gabi külföldre ment és ott kezdett új életet, és nemsokára érkezik a baba is… - kezdett bele történetébe, majd ecsetelte, hogy keresztszülői feladatokat is elszeretne vállalni. – Tudom, hogy most még alig ismerjük egymást, és friss ez az egész kapcsolat meg minden, de ha esetleg lenne hozzá kedved meglátogathatnánk a barátnőmet külföldön, és biztos, hogy nagy örömmel látna minket! – tett egy javaslatot. A fiatal jóképű srác első hallásra kissé meglepődött, hogy pont rá gondolt a gyönyörű, csinos nő kapásról elsőre, aztán úgy gondolta, hogy miért is ne, és beleegyezett Jutka tervébe.
Amikor beszélgetésüknek vége lett és mindketten ki-ki a maga othonába hazatért Jutka máris küldött egy üzenetet Gabinak, és megígérte neki, hogy még a héten felszáll egy repülőre és a megadott címre elrepül, mert nagyon fontos dolgokról szeretne barátnővel beszélni. Így még azon a bizonyos hét utolsó napján összecsomagolta a szükséges ruháit egy bőröndbe, majd taxit hívott, miközben a gyakornok srácnak is üzent, hogy a reptéren találkozzanak. Kettesben szálltak fel a gépre, mely a gyönyörű trópusi sziget felé repítette őket.
Mikor közel tizennyolc órás repülőútat követően landoltak a szigeten Jutka jócskán meglepődött, amikor gyönyörűen lebarnult, jócskán gömbölyödő pocakos barátnője és annak férje várták őket egy kis jeeppel a bejárat előtt. A két legjobb barátnő hosszan tartó percekig ölelte meg egymást, miközben a két pasijuk kezet ráztak barátságosan.