BOHÉM ESTÉK, KARAKÁN BARÁTNŐK

A férfi negyvenes évei elején hárhatott, bár ha az ember jobban megfigyelte erősen kopaszodó fején, jóformán néhány árválkodó ezüstszínbe hajló szőrcsomó emlékeztetett egykori dús hajára.
Tizenhat éves, már majdnem önálló felnőtt lányát alig akarta elengedni bulizni, meg diszkózni, hiszen nagyon is jól tudhatta, hogy miféle ócska, sötét, semmirekellő alakok vannak a világban, akikben nemhogy nem szabad megbízni se – de egyenesen tilos velük mindennemű ismerkedés, vagy tartósnak becézett kapcsolattartás.
– Jaj apu! Most mit kell ennyit ízélned! – morcoskodott, durcáskodott kissé túlzásba vitt, erősen kisminkelve, és sokat sejtető minikoktélruhát viselő kamaszlánya, amikor már javában készülődött a bulira, mert úgy volt hogy egyik nagyon jófej csajos barátnője beugrik erte, mert az ősei kölcsönadták neki a vadiúj BMV-jük slusszkulcsait.
– Kérlek szívem… én csak… nagyon aggódom érted… - próbálkozott megbékíteni lázadó, ellenszegülő lányát az aggodó apuka. Hiszen már születésétől kezdve, amint csak megtette legelső lépéseit a mászókára való mászástól kezdve a biciklizésig, és egyéb balesetforrásokig az apuka szinte mindentől igyekezett gondoskodón megóvni lányát, mert azt gondolta ezt megköveteli gyermeke fizikális és lelki fejlődése. Most viszont úgy tűnt, hogy azonnal rombadől hosszú évtizedek alatt felépített teóriái a gyereknevelésről.
– Na nem édes kislányom! Így még véletlenül se mész sehova! Megértetted?! – tért ki kicsit a hitéből, és idegesítette fel magát a csinos, gyönyörű anyuka.
– Jaj anyucikám! Már mindjárt felnőtt csajszi vagyok! Légyszi engedd meg… esküszöm mindenre ami kedves és szent, hogy jó kislány leszek, és nem leszek részeg se, mert utálom a piát… - Kétségtelen, hogy a kamaszlánynak pörgött a nyelve, és megis volt a magához való esze, és tudta is manipulálni a felnőtteket, ha mindenképp elszerette volna érni, amit igazán akart.
– …Ez a smink is nagyon erős kislányom! – kötötte az ebet a karóhoz az anya. – Tudod mit? Ha megengeded, hogy rendbehozzam a sminkedet, akkor elmehetsz, de szigorúan este tíz óráig maradhatsz egy órával se később! – fogott egy nedves törlőkendőt és máris tisztogatni kezdte lánya arcát, majd kezdte rendbehozni szolidabb formában sminkjét. A vörös rúzs helyett inkább rózsaszín szájfényt tett szájára, mert úgy vélte ez mágiscsak konzervatív benyomást kölcsönöz.
– Egy másik ruhát is kellene rád adni, mert kilátszik szinte mindened! – esett újfent gondolkodóba az asszony.
– De anyu! Ez most a legújabb trendi kollekció! Ebben annyira szuperszexinek, és dögösnek érzem magam! Biztos hódítani fogok majd a pasik között! – pördült egyet kihívóan saját tengelye körül.
– Hát ez az édes kislányom! Sajnos ettól félek magam is… - vélekedett az anyuka. – De azért egy kabát biztosan kelleni fog, mert hüvösek az éjszakák…
Alig pár perc múlva, hogy a kamasz lány sminkje szépen rendbe lett hozva csengettek az ajtón. Az apuka ment ajtót nyitni.
– Tessék! Szia Alina! – köszöntötte lánya legjobb barátnőjét, aki szándékosan provokatívan rózsaszínűre festette tépett új frizuráját és kihívó ruhájából kis híján kibuggyanni látszott még fejlődésben lévő, körteformájú melle.
– Csókolom Pista bácsi! Szandráért jöttem… - jegyezte meg óvatosan, mert tudta, hogy a szülők házában nem árt betartani bizonyos kényes játékszabályokat. Végül néhány perc múltán felbukkant Szandra is és sugárzó, csinos lett.
– Szia csajszim! Annyira örülök, hogy mégsem ráztál le! Akkor mehetünk bulizni?
– Mi az hogy! Istenien áll rajtad ez a vadító ruci! – gratuált barátnőjének a vadóc lázadó lány.
– Nagyon köszi! Ez sokat jelent nekem!
– Egy pillanatra lányok! – szólt az ajtóból még utánuk az anyuka, akinek köszönt a másik lány.
– Ugye mondanom sem kell nektek, ha Szandra nincs itthon este pontosan tíz óra nulla nullára, akkor olyan büntetést kap, hogy egy életre elkíséri! Remélem világos voltam! – tette parancsolón keresztbe mindkét kezét a csinos, fiatalos asszony.
– Persze! Ne tessék aggódni semmi miatt Ilcsi néni! Épségben visszahozom!
– És semmi alkohol! Szeretném, ha színjózanok lennétek, amilyenek most vagytok!
– Nyugodtan számíthat rám Ilcsi néni! Értem én a célzást! – emelte esküre az egyik kezét a lázadó kamaszlány.
– Remélem is! Különben fel is út, meg le is út! Érezzétek nagyon jól magatokat! Vezess óvatosan! – adott búcsúzoul egy kicsit ciki anyus puszit kamaszlánya arcára, ügyelve sminkjére, majd ráadta a kabátot, és megvárta, míg beszállnak a másik lány szüleitől elcsórt BMVj-éjébe, és elhajtanak.
- Figyu! Nem akarlak csesztetni, de igazán megmondhatnád a szüleidnek, hogy szálljanak le rólad! Független, tökös csajszi vagy, akinek megvan a saját élete, és akit nem kell irányítaniuk! - Szandra barátnője mindig is híres volt szabadszájúságáról, és amint vezetett, és egymás után szedte be kellően nagy sebeséggel a kanyarokat ez valahogy a felszíne került.
- Alina! Te ezt nem értheted! Nagyon jófejek mindketten, de vannak elvárásaik! Az apám annak idején élt-halt volna ha felveszik a Színművészetire, de helyette tanárnak ment, mert pénzt kellett keresnie! Nagyon sok mindenről lemondtak csakis azért, hogy nekem jobb sorom legyen! Nem élhetek vissza ezzel.
- O.K. Csajszi vettem az adást! És mit szeretnél a bulin csinálni?!
- Tudod van egy jófejnek tűnő srác a Róbi, aki nagyon bejön és esetleg arra gondoltam... szóval... tudod...
- Te most hülyíteni akarsz??? - csodálkozott jócskán a másik lány. - Pont azt a szerencsétlen lúzer Róbit nézted ki magadnak, hogy sámroljatok, meg szexeljetek! Szánalmas egy ötlet, ha engem kérdezel!
- Alina légyszi ne legyél már ennyire genyó! Inkább segíthetnél! Fájdalmas dolog a szex?! - kérdezett rá nyíltan.
- Hát... attól függ kisanyám, hogy kinek mit jelent a testi, fizikális fájdalom nem igaz?! Egyébként nem annyira nagy kunszt, de azért óvszerre minden esetben szükségetek lesz, ha nem akarsz kilenc hónap után gyilkos bálna-pocakkal a gimiben fel-alá sétálgatni.
A BMV valósággal percek alatt ott termett a buli helyszínén. A felkapott szórakozóhely valósággal úgy zsongott, akár egy felzavart, megbolygatott mégkaptár benne sok ezernyi bulizni vágyó, főként kamaszkori fiatallal.
A két csinos kamaszlány egyszerre szállt ki az autóból, és kart-karba öltve indultak el a szórakozóhely felé, ahol máris két benga, kigyúrt biztonsági őr állta utjukat:
- Bocsika hölgyek, de ez a rendezvény nem ennyire fiatal kiscsajoknak való! - állta el az útjukat az első őr, ravaszkás mosoly kíséretében.
- Na akkor skubizzál ide tahókám! Vagy beengedsz de most rögtön minket, vagy elbúcsúzhatsz a húszezertől, amit megkaphatsz! A választás egyedül csak rajtad áll! - Alina már vette is ki a ropogós, vadiúj húszezer forintot kistáskájából, és feltűnően meglóbálta ösztönzésképp az őr előtt, aki most - úgy tűnt -, jobb belátásra tért, mert azonnal elállt az útjukból, majd kissé megszeppenten közölte, hogy két férőhely azért mégiscsak akad. A két kamasz vígan, jókedvűen besétált.
- Látod mit tesz egy kis készpénz! - vetette félvállról oda Alina barátnőjének, aki nem győzött csodálkozni.
A két lány máris a pulthoz lépkedett, és Alina mindkettejüknek rendelt valami alkohollal jócskán dúsított koktélt.
- Hölgyeim! Az italokat csak személyi igazolvány felmutatása eseten tudom kiadni! - közölte velük a jóképű, latinos arcú bármixer.
- Te most szórakozol velünk csávókám! Micsoda egy faramuci helyzet! - Alina megint belenyúlt a kistáskájába és rögtön két hamis igazolvánnyal rukkolt elő, majd meglobogtatta a mixer orra előtt.
- Így már jó lesz faszikám?!
- Természetesen! Jó szórakozást! - adta át a két koktélt, majd ment kiszolgálni a többi vendéget is.
- Látod csajszim! Csupán csak fellépés kérdése ez az egész! - Alina nagyot kortyolt a koktélba, és látszólag tett az egész világra.
Szandra elsőre félt megkóstolni egy koktélt, mert émelygéssel vegyes hányingerérzet kerítette hatalmába, ha alkohol közelébe került, de aztán meglepően kellemesnek találta koktélját.
– Na, csajszim? Hogy ízlik ez a kis koktélocska? – kérdezte kíváncsian Alinda.
– Hát egészen tűrhető, bár én ki nem állhatom az alkoholt! – jelentette ki Szandra, miközben igyekezett kicsit egyensúlyozni a színes, kacskaringós formájú szívószállal, hogy a szájába betaláljon.
Két kigyúrt, öltönybe bújt férfi szinte azonnal kiszúrta magának a két fruska, csinos lányt, mert most úgy tűnt mindketten felemelkedtek asztalaiktól, és egyenesen feléjük masíroztak:
– Na, mi a pálya lányok? Hogy telik az este? – kérdezte az egyik üzletember, spáci, méregdrága karórát, és jó vaskos aranyláncot viselt bika nyakán.
– Szerintem egész jól elvagyunk!
– Hát ez szuper! Tudjátok kislányok a haverommal arra gondoltunk, hogy meghívánk benneteket egy italra, és esetleg – persze csak, ha ti is jónak látjátok –, nyugodtan odaülhetnétek a mi asztalunkhoz! Hogy tetszik ez a felállás?! – Volt valami mohó birtoklási vágy a tekintetében, ami azt üzente: ,,Cserkéssze csak be nyugodtan a friss pipihúst!”
– Egyelőre itt nagyon jól elvagyunk, de kösz a meghívást kispajtás! – vágta ki magát Alina.
– Talán kérdezzük meg a szépséges barátnődet is, hogy ő vajon mit szól az ötletünkhöz! – fordult az öltönyös kigyúrt férfi Szandrához, és mohó vizslatni kezdte koktélruháját.
– Én… inkább a barátnőmmel értek egyet… de még egyszer nagyon köszi… – vallotta be félszeg kislányos hanggal.
– Hát ti tudjátok csajok, de ha mégis esetleg meggondolnátok magatokat akkor ott ücsörgünk a haverommal a hátsó V.I.P. boxokban. Nem bánnátok meg! – tett még egy kissé elcsépelt kísérletet a két kamasz lány megpuhítására.
– Hé kispajtás! Talán süket vagy, vagy mi a jó franc bajod van neked, mi?! Ha azt mondtuk, hogy köszi, de nem, akkor ezen mi annyira nem érthető?! Talán értelmi fogyatékos vagy, vagy mifene?! – fakadt ki Alina, ám a következő percben máris nagyon úgy tűnt, hogy azonnal megbánta, mert a kigyúrt férfi arcán vészjósló, bosszúszomjas kifejezés suhant át, mintha azt akarná üzenni itt helyben összeroppantja bárki csontjait.
– Attól tartok kicsi cicám te még nem tudod, hogy kivel beszélsz! – villantotta rá egyenesen agyarfogait. – De van egy olyan érzésem, hogy mire véget ér a bulizás megfogod tudni…
– Ez most fenyegetés akart lenni te bögyös Kingkong, mert kurvára megjedtem! – vágta a szemébe a válaszát Alina, és még csak meg se rezzent a hangja.
– További kellemes estét a hölgyeknek! – ezt már a kigyúrt férfi másik haverja mondta, aki belátta, hogy fölösleges balhékeverésre semmi szükség, és inkább visszamentek mindketten a saját V.I.P. páholyukba.
– Látod kisanyám! Így kell ezekkel a tahókkal bánni! – jelentette ki nem kis melldöntegő büszkeséggel hangjában Alina. – Sajnos az ilyen emberek más szóból ritkán értenek! Mindegyik csak az egyéjszakás kalandot keresi.
– Bizonyára…
– De most inkább táncoljunk, és szórakozzunk elvégre azért vagyunk itt, vagy mifene! – Azzal a kamasz lány szabályosan felrángatta barátnőjét ültő helyéből, és egyenesen a tágas táncparkettre vonszolta, ahol máris ringatózni, dogálni kezdte magát a techno, hip-hop és egyéb zenei stíluselemeket felvonultató zenére, és Szandra is igyekezett mindent megtenni, hogy úgy látszódjon, hogy azért jól, és felszabadultan érzi magát.
Később aztán rendeltek még jó pár koktélt, és mivel Szandra ez idáig nem ivott alkoholt az este közepére már majdhogynem totálisan elázott, és szervezete teljesen felmondta a józanság állapotát. Úgy festett mint egy folyamatosan ostobaságokat, semmiségeket fecserésző, állandóan mosolygó, és persze nagyon is jókedvű lány, aki igenis kimeri mondani saját véleményét bármiről, ha megkérdezik. Hiába! Az alkohol bizony jócskán megtette a hatását.
– Hát csajszim, te aztán jócskán eláztál! Mit szólnál, ha leintenék egy taxit és szépen hazamennék?! – kérdezte Alina, akin egy csöppet sem érződött, hogy az este folyamán ivott akár bármit is.
– Lehet, hogy igazad van… kicsit furán érzem magam… - válaszolta, majd egy óvatlan percben lehányta a bárpultot a bármixer srác nem kis megdöbbenésére, aki most nyomban a segítségre sietett, és éppen keze ügyében lévő rongyaival igyekezett feltakarítani a kiadós hányás érzékelhető nyomait.
– Hölgyeim! Minden rendben van? Hogy érzik magukat?! – érdeklődött aggódva, segítőkészen, miközben hevesen törölgetni kezdte az eláztatott pultot.
– Igen, minden rendben lesz hapsikám! A barátnőm kicsit sokat piált, de mindjárt hazaviszem!
– Esetleg hívjak egy taxit? – vetette fel jó ötlet gyanánt a srác.
– Mi tagadás az most kurva jó ötlet lenne! – egyezett bele a karakán kamaszlány.
A mixer srác azonnal hívott egy sárga taxit. Még szerencse, hogy pályafutása során rengeteg emberrel kötött kisebb-nagyobb ismeretséget, így pontosan tudhatta, hogy kik azok, akikre az életét és mások életét is nyugodt szívvel rá merné bizni, mert nem verik át az embert. A taxi tíz percen belül már a szórakozóhely melletti kis utcácskában várakozott utasaira. A mixer srác segített Alinának karon fogni az elázott másik kamasz lányt, és meghagyta taxis haverjának, hogy bánjon úriemberként a hölgyekkel.
– Nagyon köszi a segítséget hapsikám! – köszönte meg Alina, amint igyekeztek Szandrát óvatosan a kényelmesebb hátsó ülés biztonságába helyezni.
– Örülök, ha segíthettem! Egyébként Máté vagyok! – mutatkozott be a mixer kezét nyújtva.
– Alina! Én is örülök! – szorította meg a másik kezét, majd a taxi máris elviharzott Szandra szüleinek lakáscímére.
Amikor a taxi megállt Szandráék lakása előtt Alinának nem ártott valami fedősztrorit rögtönöznie – persze csak –, ha el akarta kerülni a totális beégést, hogy barátnőjét sikerült leitatnia.
Hármat csöngetett. A szülők közül még így hajnali három óra magasságában is ébren voltak, különösen az apuka aki mindennél jobban féltette lányát. Az anyuka nyitott ajtót, és valósággal alig kapott levegőt a döbbenettől. Még soha az életben nem látta lányát ittas állapotban, most pedig úgy nézett ki Alina karjai közt, akár egy kifacsart mosogatórongy.
– Hát mi? Hol jártatok?! – kérdezte karba tett kézzel.
– Ne tessék haragudni ránk Ilcsi néni, de bulizni voltunk egy menő szórakozóhelyen, és Szandra megkóstolta egynéhány alkoholos koktélt, aztán… szóval… tetszik tudni… kissé elázott és a fejébe szállt… – próbált tapintatosan fogalmazni, de más egyéb szerencsére nem történt, és legalább nem sérült meg senki.
– Á, értem! Nos nagyon köszönöm a segítségedet Alina! A többit majd elintézem! Most hazamehetsz! Üdvözlöm a kedves szüleidet is! – az Anyuka igyekezett gyöngéden, óvatosan átkarolni félig kómás, másnaposnak kinéző kamasz lányát, és óvatosan bevinni a lakásukba. Alina pedig ki tudja hova ment a furcsa este után.
A gondoskodó anyuka azonnal levetkőztette és pizsamáma bújtatta lányát, majd azonnal ágyba dúgta és betakargatta. Az alkohol utóhatását is jobb ha kialussza kamatostul az ember, és majd holnap kiadósan elbeszélgetnek. Egyelőre még nem döntötte el, hogy kamasznak való beszélgetés lesz-e vagy érett felnőtt nőnek való mondandó. Úgy vélte maradjon csak meg a kettő közötti kényes átmenetnél.