HARMINCHARMADIK FEJEZET
- A kurva Istenit! Az istenit… - roppant ideges, és halhatóan remegő hanggal szólt bele Annamari a kagylóba és közölte Szilvivel, hogy az állítólagos Nagyfőnök a szervezet feje miközben megpróbálta megmenteni az ő hitványnak, és semmirekellőnek bélyegzett életét…
ÖNZETLEN ODAADÁS
Amíg életben volt jóságos ura ketten éltek harmóniaszintű egyetértében a tágas házban, amit valamikor a férje szülei építettek. Mégcsak apróbb, bagatell szóváltás sem történt soha közöttük. Rutkó úr reggel ágyba vitte a reggelit, majd felöltözött, és elindult munkába,…
HARMINCKETTEDIK FEJEZET
A Nagyfőnök, mint minden igazi, vérbeli sötétlelkű gazember szerette a kifinomult, és elegáns holmikat; bizonyos megkülönböztetett figyelemben részesítette azokat, akik nemcsak minden csip-csup óhaját, és hóbortját teljesítették, de akik messzemenően szó nélkül,…
SASSZEMŰ BECSÜLET
(Nácsa Gyula emlékének)
Anyai nagyapám Szvedlacsek Gyula közepes teremetű, fölül már teljesen kopasz, barna sasszemű, ember volt. Szinte mindig elgondolkoztató, és szomorú arcvonásait a…
HARMINCEGYEDIK FEJEZET
Napjainkban…
Annamari a zord, és kissé marcona külseje alatt mindig is tisztában volt vele, és tudta magáról, hogy a kelleténél érzékenyebb, és kicsivel talán sebezhetőbb is, mint vele egykorú társai. Bár ha jobban megnézzük gyakorlatilag még mindig…
SÜNIKE
Betegségének nyolcadik napján néhány perccel este öt óra előtt már azzal áltatta magát, és be is beszélte magának minden létező eszközzel Sünike a harmincéves jelenlegi, nem éppen partiképes agglegény, hogy abban a cudar-cifra, sebtében elkapott és gyilkos limfocitákat is…
HARMINCADIK FEJEZET
Néhány évvel korábban…
Feri ki nem állhatta az egész értelmetlen, és szerinte fölösleges felhajtást, ami azzal az idétlen érettségi bankettel indult, ahol tudvalevőleg az egész népes, és megérett diákkompánia úgy akart saját magának érdemeket szerezni, hogy…