TETTEN-ÉRÉSEK LÁTSZATA

A hamiskodó, álszent próféták,
akárcsak milliónyi égen
a csillagok egymás után
megjelennek a hamis
Kánaánokról regélnek;
csupán egyetlen dologról
feledkeznek el rendszerint
állandóan, miszerint:
a bőség kosara lyukas,
s sosincs tele.

Az átlagember munkáiért
a Lét sehonnai hasztalan
olcsóságokkal megfizet,
így válik lassacskán
nevetségek
tömeg-tréfáivá
megannyi szánalmas
kishitű küszködés.

Szigorított disszonanciákkal
egyre kevésbé lehet
megtorolni hamis-hazug
látszat-harmóniákat.
Mintha mostanság
minden esetben
elmaradna már
az összetört,
csalfa remények
feltámadása is.

Mert alvilági sorsok
kicsinyes bunkerei
– meglepően hamar –,
beomlanak, ha nem
létezik már elegendő
szilárd tett-akarat.
Hogy a levetett percek
meztelen szent magánya
is sokszor kiöltözött;
összegyűrt arcokat
hordozna magukban
a lélek-váltók.

Mert mostan már
jócskán falánk-ordassá
lett e mostani spicliskedvű Kor,
melyben tűrve
kényszerültünk létezni,
egyenesen szívünkig is
elér tigris-metszőfogsora.

Az önmagával is
jóllakatottak
Sziszifusz-súlya egyre
inkább lehúzza áldozatait,
mert árnya van tetteiknek
éppen úgy,
akárcsak alamuszi
cselekedeteiknek;
mert elsikkasztják
a mindenkori lényeget
agymosott hülyék
éppen úgy, akárcsak
idióta kóklerek,
még a bíró is
cinkosokat pártfogol,
csak mert azok
többet fizetnek.

Mindenki önmagába
zárt gyávaságának
egyedüli fogja,
hisz nincs mód
a megváltás felé.
Elbuktatott esély
vagy rohadó sors
kell-e e
mostani perc-embernek?!
Sokszor van úgy,
hogy immár mindenkit
nyugtalanítva rémisztget
a ránk szakadt Hiány.

Mert minden hiány
egyben veszélyes szakadék is,
ahova bárki önkéntelen beléphet;
sebek beforradása helyett
egyre mélyülő verembe
hullnak ellenérvek,
végzetes csapdaként
kinyitja Kharübdisz-kapuit,
hogy a szándékosan
megsüketített semmibe
ver hidat.