Kortárs ponyva
Új vers
A NINCS LOBOGÁSA
Örök nyughatatlan lobogásombanis néha sötétség lopakszik.Magamat-kísértőn utánam.Csöpp csecsemősírásként visszhangzikimmár süket fülek felé szüntelensegítségkérésem:pusztulófélben hagyott szerelems barátság, mint megkettőzöttcsapda rég túljártak kótyagos eszemen.Lettem volna inkább…