EGYMÁS KÖZTI ÜTKÖZÉSEK

Manapság már megint
újra kocsma-balettet járnak
hinta-diplomáciákkal a megalkudott emberek.
Marionettek, s szorgosképű játékbábokká
alacsonyodtak egy-egy kövérebb Aggastyán-árnyék.
Becsapott, megvezethető szavukon
is rendre felismeri az Igazságból elveszett az I.

Elavult fogalmak s újkori tahó-barbár
trendi módszerek sűrűn fedik, váltogatják egymást.
Különösen kérdezőktől, tiltakozóktól,
prófétás szabadgondolkodóktól rettegnek.
Így nem lehet egy egész
szakadékra-ítélt csürhe-falkát
manipulálni, vagy irányítani.

Önálló gondolatok ritkán már
ha lebegnek agyak neutron-molekulái között.
A baljóslatú cintányér Hold fenekén
hamar cseppfolyóssá lett a megposhadt kutyatej.
Egyszemélyes galaktikák oltárát
is egyre nehezebb megemészteni vagy elfogadni.

Sötét-sugárzású, becsalogató érzelmeink
között parázslik a kiszámítható alattomosság
míg a manipulálható önazonosság
újabb indítékokat gyárt s keres.
Fokozatosan vesztik el
ember-gesztusok komplex rendszereit;
udvarláshoz illő bókok
csokrait éppen úgy,
mint kedves-szellemes kedveskedést,
kihúzható széket,
kinyitható ajtót
– az illem megalkudott kellékeit.

Kézcsókot, pukedliket,
néhány tökéletesre kifejlesztett apró érzelmet
– félő -, tán már se lesz méltó alkalom megőrizni.
Mikor már méltatlan fejünk felett
az ócska idő-fejsze is újabb
könnyen feledhető emlékgyűrűket vagdos.

Aggastyán-fejeken meglátni
holdvilág-arcú gyermekek
segítséget könyörgő fohászhangjait.
Letörölhetetlenné lett minden megmagyarázható,
sokat becézett árny-fogyatkozás:
oldódó igazgyöngyök
sűrű záporán át
megfejteni az igazság látszat-foltjait.