VADÁSZKALAND Hétéves koromig úgy éltem, mint akit egyszerre beszippantott a magány. Feltűnően sok időt töltöttem a felnőttek társaságában, így a legtöbb ismerős, rokon, vagy épp családtag azonnal levonta a megfelelő következtetést, miszerint: a gyerek túlkoros, koravén, vagy éppen csak magának…

A FÉLELEM SZAGA Megint tizenöten voltak. Ismét újabb csetepaté, megaláztatás, megszégyenítés, melyet foggal-körömmel is, de bármi áron ki kellett bírnia. Mielőtt reggel hét óra felé iskolába ment volna munkába készülődő anyja még utoljára figyelmeztette: – Drága kincsem! Ne félj semmitől! Nem…

KÉRDŐJELEK Hagytam szétszivárogni keringésemben a rám telepedő akasztófavirág-kétséget; tükrökben bambán megbámulva kiütköztetett, kopaszodó foltjait vén lábakon tengődő Időknek. Már megint megtörtént emlékek boltozata húz pince-mélyek pokol-gödrei felé. Nyugdíjjárulék nélküli megcsonkított…