ÁLOMBELI SZÉL       Régen, mikor még én is fiatalabb voltam, és nem olyan őskövület matuzsálem, mint mostanság álmot láthattam éjjel. A tavasz mintha nem is létezett volna jácintos, jázminos illatmámoraival szinte azonnal átcsúszott a bódító, nyárias lángolásba. A legtöbb ember valami…

A HAJÓTÖRÖTT     Reggel felé erősen sütött a nap. Ami meglehetősen szokatlannak bizonyult – tekintettel márciusban egyébként is mostohára sikeredett az időjárás. Ezért Balogh Elemér szinte hunyorogva, akár csak egy pislogó, sunyító vakondok lépett ki az utcára. Rendkívül élesre sikeredett ez a…

MEDDIG MARAD? Ölbe-fagyott ember-akarattal már képtelennek mutatkozik kilépni a komfortzónából. Arcok sikátor cella-erdeje felgyorsítja már az amúgy is gyorsított időt. Tétlenül tökölő hangya-ivadékok szaporázzák odalenn mihaszna lépteiket. Szeretni másokkal is: dobbanó hűség-árulás. – Még most is…