Új vers





BUBORÉKOS BOLYGÓ


Íme elszéledt már a maroknyi, büszke-botor pásztori had. terebélyes elefántcsonttornyokba bújtak el rejtező mélyen konvertálódott férfikoruk üledékében a piszlicsáré prófétai nagyságok, értékmegőrző, ellenálló értelmiségiek. Zöldselymes tüdőfejűek táborában megmaradni már így is egyenként viszontagságos, kész vicc, s roppant nehéz. Egyszerre beszippantják ügybuzgó némán a kultúra számkivetettségre ítélt ügyleteit, s újabbnál újabb pályázatokon szükségesek bizonykodva hirdetni: ,,A kreatív tehetségeké a jövő!”

Meddő cyber-generációs e kor: mindenütt eltanulható galád Alfa s Omega-hímek, egzotikus istennők V.I.P.-flangálásáról posztolnak szociális médiaképeket. Lelketlen világban különálló lélekként egyre nehezebb kivívni a létezés egyenjogúságát. Bősze macskahadak hirdetik a szent jogot, hogy ember-tipró luxuséletmód, mint gondatlan élet bárki számára elérhető. Pecsételt járványnak tűnik a megalkuvó alku is, amit egymás kontójára köttetnek felettes szolgai oligarchák.

A talmi-bóvli csillogást fájó sebhelyekké szaporítja vadállat-fejjel vérbűnös szörnyek keringője. A nyüzsgő zsongás tartalma mind megvalósult: tündöklő díva-csillag bulik el s lészen azonmód kiszolgáltatott prostituált-céda megint. A létetlen lét most is egyre hangtalanabb, de másokat majmolva még mindig utánzóbb.

Angyali pillangó-pupillák vesztegelve áznak hibernált, daueros-álmok közepette, még megvalósítható az édeni-egzotikus színjáték körmönfont változata. Darabjaira széthulló vércsillaggá lesz a hűséget-dobbanó szív: vakbuzgalmi mohó sóvárgás romantikája percekként új formákat ölt, s meg is valósul. Viszonzatlan álmaink már préda-látomásokká feslenek emlékeink megszépített gyűrűiben.

Fekete szurkos bűnökben hamvadó láng-szenvedélyek égnek, s egyre beszédesebben regélnek letűnt korszakainak legendás mítoszairól!