TUDATOS VÁRAKOZÁS

Göröngyök s locska-lelkek közt botoltan, mint lopakodó, fürge dzsinnek: alamuszi szenteskedő koboldok – önmagadban már mindenáron őrizni igyekezted az örök Egy-egyerekességedet, játékos-szent rigolyáidat! Tejútak porán mindig titkos bölcsődal vezetett. S érezhetted, akkor lehettél már a legboldogabb, ha angyal-hölgy települt titokban, kedveskedőn melléd s könnyeidet hattyú-tenyerecskéjével felitatta s a Jóság pille-pillantásaival méltán megvigasztalhatott!

Nem szabadna értelmének lennie annak, ha a sebezhető szívszirmokban is rózsavirágok reszketnek s félnek; ha folyamatos lelkiismeretfurdalást élhet át, ha csupán megérzed, hogy gyerekesen őszinte voltál, s neked inkább fájt a méltánytalan szakítás, mint neki! Mikor kedvére páváskodhatott s ha szólította a kedves nagyérdemű még tollászkodva felcicomázta önmagát is; lélekből illett volna vallani titkosított telepátia húrokon, hogy egyedül csakis ő hallhassa, s értse: minden vesztesként dübörgő lúzer-dobbanásban a sebezhető lélek martjain csak őérte kell fel a Nap!

Kisgyermeket ringat szemeidben smaragdok szent-gyöngye hajótörött lelked folyóin, mint kósza álom ringatózva vérzik s lebeg sok-sok visszafojtott, romantikus ábránd, csacska vágykép! – Cellarácsát most még sokszorosan csörgetia burok-magány s tétován lépked messzi bizonytalan lelked ösztön-tájain! Néha szükséges s kell is, hogy zokogó holtágakban miközben hollószárnyakon a Hold ezüsttavakon mossa pöndörödő késhegy-pilláit lehessen melletted az Egy-Valaki kinek minden percben a te boldogulásod a legfontosabb érték!