AGYMOSOTT JELENIDEJŰSÉG
Mert mindig lesz s marad egy embernélküli, üres Jelen. Eltűnhet majd tudás s értelem, ahogy duhajkodó, részeg agymosott idióták egymás közt horda-dáridókat tartanak.
Mintha elképzelt abszurd-groteszk jövőben önmagát hazudtolná meg az Ember csupán csak azzal, hogy…
A LÉT HIEROGLIFÁI
Hallgatni akartam tán mindig is, mikor csak anyám szíve alatt, mint szánalmasan kucorgó emberió-magzat jós-szavakat hallgattam, melyek a félelmes külvilág csatornáin át hozzám megérkeztek; rejtélyes szent igéket, vagy épp sokat-mondó, bölcs szózatokat, melyeket sokáig meg sem…
ALVILÁGI ÁLOMBA LESZÁLLTAN
Majd egyszer végig megyek e komisz alvilági úton, ha zaklatott álmom mély pincéjében híven leszállok. A régen tékozló idilli vágyak széptevő romantikák helyett Kedves fog üdvözölni engem.
Mennyezetekig tapintható domború, homályban egy test s lélekké válunk.…
SENKIK KÖZT JELENTÉKTELENEK
Agymosott, tahósított bunkóság, mosolygó Janusz-idiótaság tompol itt. Ragyogva, kekeckedve kérkedve itt agyon botoxolt csinibaba, kigyúrt-agyú majmok gyülekezete.
Miért hogy mindenkit megfertőzött a totális túlzásból itt egészség-kultúra hogy a túlsúlyos teltkarcsú…
A HOMOKÓRA MINDEN ESETBEN VISSZASZÁMLÁL
Mai éji órán merengve, a vak, bizonytalan ösztön szárnyait keresve felszálltam emlékeim hullámvasútjára; keringtem körbe-körbe egykedvű spirálisan, miközben csikorgó, elmulasztott szétszórt sóhajok közt félúton örök-neveket kerestem, kik egykoron még…
SZIMPÁTIA, SZÁMÍTÓ ÉRDEK
Tápláltam magamban tán mindig is. Hányadrész tartós sértődöttség, akaratos-makacs gyermeki csak azért is tett már jócskán próbára engemet, mikor tűréshatáraim szélinél váratlanul eleredtek sebzettségem méltatlan könnyei?!
Itt már annyira tompa, lecsöndesedett, megfáradt…
HAJÓTÖRÖTT LELKEK GORDIUSZI CSÓMÓI
Talán már nem lehetséges, s nem is maradhat olyan nyughatatlan, megalkuvó éj, mikor lelkem szabad madárként vándorolva kiszállna tohonya, hajótörött testem börtön-ketrecéből s utazásra kelne; mert jócskán rágódom, őrlöm saját kötéltáncot-járt örök-gyerek…
ÁTVONULÓ REZDÜLÉS
Borongó, bús melódiát szűr át a Lelkem a Lét sokat-tűrt borongó magányán, ringatva nyughatatlan álmát vissza-visszatérő Béke-idős emlékek árnyain s vágyott Mindenség-romantikák motozó vágyain át a végső beteljesedésről ábrándozik ennem az elárvult 40 éves férfi, s a pöttöm…
SANYARÚ SORSSZERŰSÉG
Lassan oszló, hófehér homály karcolja meg a tudatos ébredést, amit a kósza álom magával visz. Titkon már egymásra rakódik rétegzetten a van-volt-lesz alappillére. A hangok illattá, szagokká, fojtogató semmivé torzulnak álszerényen idebenn. Hétköznapok szánalmas, csőlátású…
HALÁL-TÁNC
Pufók csontvázam, e hitvány, emberi szerkezet lassacskán felemészti testemet. Már naponta ropogva, fájva, nyúzva, akár aggastyán-átok meggyötör – s hangulatok otromba, tompa ördög-görcs ingadozásainál tán jobb volna az üres szemgödör. Testem már így is egyre nehezebb s minduntalan…