A KOCKA EL VAN VETVE






– Kérsz egy kis csokit édesem? – kérdezte szórakozottan az egyik tehetős, módos feleség a másikat, amikor meglátogatta Rózsadombi luxusvillájában. A hölgy teátrális mozdulattal nemrég végzett az aznapi valóban kimerítő, és strapás kardió edzéssel, melyet szigorúan táplálkozási szakértője, és személyi edzője irányzott elő számára.

– Nem is tudom drága barátnőm, hogy hogy bírod? Én már biztos megbolondultam volna! Ráadásul két gyerkőc mellett is ennyire frankó, bombázó testtel! Hát… irigyellek, annyi szent! – vetett rá irigykedő pillantást a másik.

– Ugyan drágám! Semmi az egész! – legyintett előkészítve a törölközőt és a jeges teát, hiszen odakint a levegő hőmérséklete kis híján meghaladta a harminc fokot. Viszont a luxusingatlan helységeiben beépített, nagy teljesítményű légkondicionálók gondoskodtak róla, hogy az ember kellemesen lélegezhessen, és ne kelljen az afrikai típusú klímától szenvednie.

– Mostanában olyan boldogtalan vagyok! – folytatta történetét, mintha egész életét akarná egy bizalmas illetőnek kifecsegni, miután már éppen eleget volt pszichológusnál.
– Jaj, hát ez… borzasztó! – gyorsan helyet foglalt a másik rugalmas székben, és együtt érző tekintettel, kíváncsiskodva figyelt. – Mondd csak el nyugodtan mi történt? Elvégre a legjobb barinők vagyunk!
– Minden azzal kezdődött kérlek, hogy a férjem vett egy újabb hófehér jachtot valahol, és elhatározta, hogy körbe hajókázza az Atlanti-óceánt, és az összes egzotikus kikötőhelyet. Az ilyen alkalommal valósággal hemzsegni szoktak azok a feltörekvő, hisztis kis tyúkok, és libák, akik bármikor, bárkivel lefekszenek, csakhogy azonnal megkaphassák, amit akarnak, és hát… szóval… a férjem szerintem számos alkalommal megcsalt engem… - úrinőkhöz méltón megpróbálta visszafojtani keserű könnyeit, bár az ember feltöltött arca láttán sohasem tudhatta, hogy valójában mire is gondolhat legbelül.

– Jaj, te szegény kis drága! Még ilyet?! – csodálkozott nagyra meresztett Kleopátra-szemekkel a másik, és gyorsan át is öltözött valami kényelmesebb ruhadarabba annak a spanyolfalnak segítségével, ami elválasztotta az edzőtermet a lakás többi részétől.
– Pedig én mindig is azt feltételeztem, hogy harmonikus és kiegyensúlyozott a házasságokot! Annyira… szóval jó volt benneteket együtt látni! …És most mit akarsz csinálni?

–Hát… nem is tudom kérlek… az egész annyira… zavaros és ködös… már igazság szerint azt sem tudom, hogy lefogyjak-e vagy feltöltessem-e bármelyik testrészemet! Mintha kiábrándultam volna ebből az egész megtévesztő, felszínes világból, ahol minden csak a látszatról, meg az átkozott külsőségekről szól! Értetted te ezt?! – nézett rá segítségkérő szemekkel.
– Pontosan tudom miről beszélsz, és hidd el én is hasonló cipőben jártam! Az én édes, élhetetlen jó uram egy szőke kis csinibabával lépett le! Mégis a sztárügyvédem azt javasolta, hogyha rendes bosszút szeretnék, és jól megakarom koppasztani akkor egyelőre tűrjek, és várjak, aztán egy magánnyomozó segítségével mégiscsak kiugrattuk a nyuszit a bokorból!
– Ne mondd! Hogy csináltad??? Minden szaftos részlet érdekel! – mohó, nagy kortyokban kezdte inni az édesítőszerrel ellátott jeges teát.
–Tudod drágám ez is olyan, mint az az ókori tanmese! A skorpió megkéri a békát, hogy vigye át a vízen, de féluton megmarja és elsüllyednek. Mire a béka megkérdezi: „Ezt miért tetted?! Most mind a ketten meghalunk! Mire a másik: „Mert skorpió vagyok!”
– Bocsáss meg édesem, de nem tudom követni a logikádat! Arra célzol, hogy rendesen alázzam meg, és forgassam ki a vagyonából?! – nézett rá követelőző, árgus szemekkel a meglepett fiatalos asszony.
– Én nem fogalmaztam ennyire prolin édesem! Csupán igyekeztem számodra is megvilágítani az egyéb lehetőségeket! A döntés csupán csak rajtad áll!
– Akkor szerinted most mit csináljak? – nézett vele farkasszemet kissé fáradt, dühös tehetetlenségében a másik.
– Hát nem figyeltél semelyik szavamra sem?! Milyen tanuló voltál te az iskolában, istenem? – bosszankodott átmenetileg a másik, majd ő is kortyolt egyet a jeges hűsítőből. –Ha a válaszom érdekel kétféle út áll most előtted: 1. Vagy hazamész, és továbbra is kirakatként éled az életed, mintha mi sem történt volna. 2. Vagy egyelőre meglapulsz, mint a kígyó a sásban, hogy aztán kegyetlen bosszút állhass azon, akinek annak idején odaadtál mindent! Érted?! – magyarázott szájba rágósan.
– Á! Most már értem! De hát… én még ezek után is szeretem a férjemet! Még akkor is, ha negyven évvel idősebb, mint én!
A másik fiatalasszony most gazellaszökkenéssel fölkelt a székből, és visszakézből úgy pofon ütötte legjobb barátnőjét, hogy annak kis híján elmozdult lárvaszerű arca a helyéről.
– Auuu! Ezt miért kellett csinálni?
– Azért mert te egy ostoba, korlátolt felfogású nőcskévé váltál! Semmifajta önálló gondolattal nem rendelkezel! Mindig csak mások mondják meg, hogy mit csinál! Mióta is ismerjük már mi egymást?!
– Hát… - töprengett egy percre - , gyakorlatilag kislány korunk óta!
– Na ugye! Akkor most megrázod magad, és döntened kell!
– Jó, de… mi lesz…?
– Azt mondtam, hogy dönteni fogsz, mert ha nem örök harag, és nem vagy a barátnőm többé! – ez már valóságos, komoly fenyegetésnek hangzott egy olyan nő szájából, aki csupán csak most kezdett hozzászokni az unatkozó milliomosok életéhez.
A másik gazdag feleség hazament, bepakolta holmiját, gyerekeit leadta a nagyszülőknek, hátha ott jobb helyük lesz, mint nála volt, és egyelőre türelmesen meglapult, ahogyan azt legjobb barátnője tanácsolta neki.
Pár héttel később megint csak hatalmas luxus V.I.P. partit rendeztek a rózsadombi luxusvillában közvetlen szomszédságban a régi barátnő lakásával. Erre a félhivatalos, formális rendezvényre a felső elit krémjét hívták meg. Csupa arrogáns, hivalkodó, egoista, vagy éppen nárcisztikus emberszármazékot, akik felsőbbségi tudatuknál fogva abba a téveszmés hitbe ringatták magukat, hogy az élet egy olyan játszótér, ahol csupán csak azoknak van néminemű hatalma királykodni, akik ezt megtudják fizetni, és az átlagemberek mind ostobák, ha azt gondolják, hogy munkából megtudnak gazdagodni!
– Oh, milyen elegánsra vette a figurát valaki! – köszöntötte régi ismerőseit a barátnő, aki mint mindig hihetetlenül egzotikus, és elegáns volt abban a testhez simuló estélyi ruhában, mely többe került egy ember fizetésénél is.
– Jaj, drága barátnőm! Zavarba hozol! Csak felkaptam egy átlagos rongyot, amit éppen a szekrényben találtam! – a másik luxusnőnek – bár nem mondta ki -, mégis jócskán hízelgett ez a kisebb bók, mert mindig is önbizalomhiánnyal küszködött, és most legalább egyvalaki a társaságból őszintén megjegyezte, mennyire ellenállhatatlanul, és szemlátomást fantasztikusan néz ki. Hát azért ez is valami.
Később a gazdag, milliomos férfiak többsége átvonult a szigorúan elzárt klubszobába, ahol komoly tétekre menő pókercsaták vették azonnal kezdetüket, és úgy tűnt hajnalig elkártyázzák egész éves bevételüket is, hiszen akkor jó a kockázat, ha minél több veszéllyel, és haszonnal jár együtt.
A dívák hátra vonultak a társalgószobákba, és a legtöbbjük azzal múlatta az idejét, hogy márkás, francia pezsgőket kortyolgattak, és a lelhető legbanálisabb témákról fecsegtek. A két legjobb barátnő viszont hátra vonult az amerikai konyhába és bizalmas beszélgetésbe elegyedtek:
– Nos? Hogyan alakul a mi kis tervünk?! – kérdezte a rámenősebb nő.
– Hát… a gyerkőcöket fölpakoltam anyámhoz. Jó helyük lesz ott! Úgy döntöttem, hogy egyelőre lapítok, és várakozok!
A másik nő most a hátába került a legjobb barátnőnek, és úgy kezdte el ráncigálni gondosan megkomponált méregdrága frizuráját, hogy a másik szabályosan csillagokat látott.
– Jaj, jaj! Ne… kérlek… húzod a hajamat… Már megint mit csináltam…?
– Hát sajnos nem tetted meg, amit megbeszéltünk! Már régen ott kellett volna hagynod azt az idiótát! Erre te mit csinálsz?! Csendben lapítasz, és vársz! De mire??? Vedd már észre magadat, könyörgöm! Ez a való élet! Meddig akarod még játszani a hisztis királykisasszonyt? Amíg te is olyan botoxolt hárpiává nem vedlesz, mint azok ott kint, akik a pezsgődet vedelik, és vihognak, mint a  hülye kiscicák?!
–Jaj, kérlek… ereszd el a hajamat… megígérem, hogy jó kislány leszek… csak… engedj… el… - sosem tudta megállapítani, hogy adjon mikor könyörgött utoljára, de most valósággal térden állva kérlelt.
A másik nő szinte kéjes, bosszúszomjas élvezetet érzett, ha fájdalmat okozhatott. Egy olyan ember vált belőle, aki nem ismer se istent, se embert, ha tervei megvalósításáról van szó. Szándékosan lassan engedte el vergődő, kisstílű áldozatát.
– Akkor szépségem! Most az következik, hogy egyszer és mindenkorra megszabadulunk a férjedtől! – Hófehér kesztyűt húzott finom, vékony ujjaira. Elővett egy kristályszínű whiskey poharat és megtöltötte egy finom kis aperitiffel. Elvégre a jó házigazda mindig tudja mikor kell kényeztetni a vendégeket! Majd annyi hófehér port, és altatószármazékot kevert az alkoholos italba, amennyit csak tudott, és addig-addig kevergette, amíg a hófehér, nagy mennyiségű szerek teljesen egyneművé nem váltak az alkohollal.
– Ha ezt megissza pár percen belül már vége is! Nem fog szenvedni sokat! – negédes mosollyal adta oda a teletöltött poharat zaklatott, és hisztériás barátnőjének.
– De… de mi lesz… ha megtudja a rendőrség…? – kételkedett halálra vált tekintettel.
– Jaj, ugyan! Nem lehetsz ennyire szánalmas ostoba! Mit gondolsz, ki vagyok én? És ki az én nagy hatalmú férjem?! Most pedig bemész a klubszobába, és egy forró csók után leteszed a férjed elé az italát, majd kisétálsz! Ennyi a feladatod! Megtudod csinálni, vagy ezt is nekem kell elintézni?!
– Meg… megtudom… csinálni… - remegő, műkörmös kezeivel szorongatta a poharat mire a klubszoba ajtajához ért. Párat kopogtatott, mire beengedték, majd lerakta férje elé az italát, és egy csók kíséretében könnyedén kisétált az elszigetelt szobából.
Pár órával később a vendégek már szedelőzködtek. Mégse tűnt fel senkinek, hogy a milliomos házigazda már az utolsó lélegzetvételeit szívja, és haldoklik…
A rendőrség sürgős nyomozást indított – elvégre nagyon híres, és rendkívül befolyásos emberről volt szó -, akinek felsőbb körökben is megvoltak a maga nagyon komoly üzleti kapcsolatai. A nyomozás szinte eredmény nélkül zárult. A hivatalos bonctani jelentés annyit állapított meg, hogy a halál oka hirtelen szívmegállás, melyet nagy mennyiségű altató, és kábítószer együttes hatása okozhatott.