MEGFÁRADT SORS, A LÉT SÚLYOS SZÉGYENE Jó volna megtanulnimindent-elviselő gőgjétföldalatti maguknak,melyekből új élet sarjad;betakarózni a néma erdőksmaragzöld-pikkelyes levelei közé,bújócskázni vadjárta ösvényen,hogy ne kelljen gyógyítgatnifakuló napsugár mellettönmarcangoló keserűséget. Százéves…

HALLGATÁSOK IDEGDÚC-BÖRTÖNEI Imbolygó köd-formák köztmár félúton, ahol tánmég a madár sem igen jár–, tárgyak csöndes,meghitt magányába kapaszkodom,míg megtehetem;időnélküli térben márnem létezik helyess helytelen döntés,hiszen csakis a mostpillanata lebegáthatolhatatlan egykedvűséggel. A fukar,…

A POSZTMODERN JELEN KÜSZÖBÉN Az elme – már sok esetben –,manipulált értelem,ami kicsinyes alkukra,megvesztegetésekre játszik;csömör-undorokbantérden csúszik immára tűrhetetlenné kihazudott Jelen,mert egyre inkább tartaroszivá lette mostani felszínes,híg posztmodern korszak. A megkötözni vélt…

TETTEN-ÉRÉSEK LÁTSZATA A hamiskodó, álszent próféták,akárcsak milliónyi égena csillagok egymás utánmegjelennek a hamisKánaánokról regélnek;csupán egyetlen dologrólfeledkeznek el rendszerintállandóan, miszerint:a bőség kosara lyukas,s sosincs tele. Az átlagember munkáiérta Lét sehonnai…

KÉNYES ÉLETTANI FÜGGÉS Megrémisztget már a józan tudat, hogy egyszer tán az árul majd el, kinek tékozló, beteges-szívem ajándékba odaadtam, s lelkemmel fedeztem, biztattam, bátorítottam, nem hagytam cserben, mikor jött a kitagadott, tartósan üldözött szeretet, s önbizalomhiány, vagy csupán a…

KORAI BOMLÁS-APÁTIÁK ALKONYA   Szánalmas tollpihe – annyi se sok -, a tudatos magány novembere jár át, szerencsétlen látszatként minden egyedül rám vall; mert gyanússá lett már az is, aki hosszantűrőn hallgat. Most könyvtárak fészkelnek inkább elmém rejtett szegletén, s mivel odakint…

VAKOND-LELKEK KAPARÁSZÁSA Most mindenki tudhatja: iszap bénít meg, s tartósnak becézett homály. Szent sáska-révületben kell, hogy kivilágos kivirradtig, nullától huszonnégy óráig eszement hangyaboly-dáridókban nyüzsögjön a sok agymosott tömeg-ember, tátott fűrészes cápafogak vicsorítanak halálos…

VISZÁLY-FORGÓ Árva-hidegre sírják magukat az ikrásodott kráter-szemek. Retinák bonyolult ág-labirintusaiban csonkolt csontváz-fák remegnek. Alant hamvas barackarcokon igazmondó, tanúskodó könnycsepp-hosszantartón világol; tán még maga sem igen tudja hazudjon-e egy-egy újabb mihaszna, céda-szerelmet…

BONTÁSRA-ÍTÉLT RÉTEGEK Ha elég volna tudni, sejteni a vissza-nem-fordítható emberi törvényt;,,ki mint vetett, azonképpen arat!” – s hogy mind egy szálig majdan magunk is megmértünk az Időben és valahol őrködve fogják megőrizni az igazi-őszinte szavainkat – amit tettünk, vagy amit lelkes…

TABÚ-KIBÚVÓ Már nem lehet további kibúvó, sem hamis sunyító haladék: saját életünk hamis, manipulálható tanúi vagyunk, kik önmagukat is bármikor meghazudtoljuk s tovább adjuk-kínáljuk, ha egy-egy alaattomos szándék úgy kívánja meg. Egy embernyi emlékeink útvesztő labirintusba süppednek abban a…