Kortárs ponyva


2018.ápr.27.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Számadás a múlt időknek

  XII. Fejezet  Egy megkezdett életút folytatódik   A másik vizsgám, ami – ami egyben szigorlat is volt -, szinte még érdekesebb, hiszen itt 1849-1945-ig terjedő időszakból kellett, hogy bizonyítsak, Szalkai Péter tanár úrral kiegészítve a vizsgáztatók névsorát. Elég csak arra gondolni, hogy…

Tovább

Számadás a múlt időknek

  XIII. Fejezet  Az egyetemista kalamajkák egész sorát vészeli át     A magyar történelem szemináriumok alkalmából azt gondolom, hogy kegyelmes, és rám örökké vigyázó őrködő angyalom ismételten csodát tett, mert 1790-1914-ig a magyar történelem gyakorlati szintű tanulmányozását, és megismerését…

Tovább

Számadás a múlt időknek

XII. Fejezet Az egyetemista egyre frusztráltabb lesz    Azt szokták mondani, hogy a jó regény alapismérve az, hogy az adott kor egész társadalmát az adott olvasó szemüvegen keresztül láthatja, és gyakorlatilag bepillanthat bárhová és egyúttal mindenhova ahova csak kíván, hogy része legyen azoknak…

Tovább

Számadás a múlt időknek

  XI. Fejezet A félszeg fiatalember emberi pedagógusokra lel Egyik alkalommal amikor éppen Erdész Iván nyelvész tanár úrra várakoztam egy másik ismerősömmel a 730/a csoportból, már jócskán elmúlt este fél hét. Amint várakoztunk a Múzeum körúti F épületben a magyar nyelv és irodalomtudományi…

Tovább

Számadás a múlt időknek

  X. Fejezet  Az ifjú egyetemista  A magyar irodalomtörténeti előadások alkalmával, amik rendszeresen Keddenként tartott meg a Múzeum Körúton, és amik általában félnyolckor kezdődtek, mindig az volt a mondása, és egyúttal a szavajárása, hogy:  - Hölgyeim, Uraim! A pontosság királyi erény! -…

Tovább

Számadás a múlt időknek

   IX. Fejezet Az ifjú egyetemista feláll a padlóról   A következő tanárember aki valóban az emberséges magaviselet, és egyúttal a bölcs erkölcsiséggel volt megáldva nagy szerencsénkre, és megkegyelmező volt hozzánk, Drozsák Ferenc tanár úrnak hívták, és Kaposvárhoz közeli Taranyban született, ám…

Tovább

Számadás a múlt időknek

    IX. Fejezet A nebuló törékeny lelkiismerete ostorcsapásokat szenved      A második évfolyamomnak az első őszi félévét bizony ugyanazokkal a jól bevált, és sokszorosan kipróbált módszerekkel, és egynehány baklövésem kijavításával kezdtem! Elhatároztam, hogy az egész fennmaradó nyári…

Tovább

Számadás a múlt időknek

                VIII. fejezet A nebuló végre barátságos és szellemi emberek táraságába kerül      Azt szokták mondani, hogy mindig az első év a legnehezebb az ember új munkahelyén, vagy egy új társadalmi közösségben, és az emberek között. Nos ez velem is így esett meg, az első erőltetett, és…

Tovább

Számadás a múlt időknek

                 VII. fejezet    A nebuló próbál baráti szövetségeseket találni       Én nagyon hálás, boldog, és szerencsés embernek mondhattam magam, hogy egy olyan angyaltekintetű, kedves, és nem utolsósorban szívből sugárzó jóság, türelem, alázat, és kegyelmes idős hölgy vett a gondos…

Tovább

Számadás a múlt időknek

                    VII. fejezet    A nebuló próbál baráti szövetségeseket találni       Én nagyon hálás, boldog, és szerencsés embernek mondhattam magam, hogy egy olyan angyaltekintetű, kedves, és nem utolsósorban szívből sugárzó jóság, türelem, alázat, és kegyelmes idős hölgy vett a gondos…

Tovább