MÉZES MENNYORSZÁG
Bizonyára egyetértenek velem, a kedves olvasók, ha azt mondom, sőt egyenesen az a meggyőződésem, hogy nincs is jobb és boldogabb pillanat egy agyonhajszolt, és a napi tíz-tizenkét óra robotoló munkában rabszolgává vedlett ember számára, mint egy hangulatos kerthelységben,…
AZ ÍNYENCKEDÕ REMETE
Aki a süteményeket szereti, és kedveli, bizonyára rossz ember aligha lehet Szól az ősi közmondás, azok számára, akik valóban nemcsak, hogy elfogyasztanak egy-egy ínycsiklandó, és minden ízlelőbimbót megmozgató, és kíváncsiságot felkeltő sütemény, és…
KÖLCSÖNHATÁSBAN
Minden pompa s minden luxus piere visszaszáll az ősanyagba ahol teremtetett! Celeb-dívák szempilla spirálernyőzete; a fecskefarok smink ragadós kulimasszát is feledtetni fogja; s ha az őszinte lélek bőséggel termő esőcsatornái már megteltek s az átérezhető szomorúság gyökérzete…
A BŰNBAK
Nem lehetett rá azt mondani, hogy nem úriember, mert mindig, mint, akárcsak valami romantikus gavallér előzékenyen, és bizonyos félszeg magabiztossággal nyitogatta a bejárati ajtókat szinte mindenki – kivált persze előszeretettel -, a hölgyek előtt!
Emiatt sajnos mindig meggyült a…
A SZERÉNYKEDŐ GAVALLÉR
(Juhász Mária tanárnőnek tisztelettel)
A város úgy merült alá a piszkos szmogban, mint elfelejtett zsakettos gavallérok a szalagavató előtt! A nap mindhiába csak nem akart még csak kisütni se
Áttetsző, parányi fénycsíkok, késélek táncoltak néha-néha a levegőben, hogy…
TUDATOS VÁRAKOZÁS
Göröngyök s locska-lelkek közt botoltan, mint lopakodó, fürge dzsinnek: alamuszi szenteskedő koboldok – önmagadban már mindenáron őrizni igyekezted az örök Egy-egyerekességedet, játékos-szent rigolyáidat! Tejútak porán mindig titkos bölcsődal vezetett. S érezhetted, akkor…
AGÓNIA
Majdnem kihaltnak látszott a sikátorszagú város.
Csak egy-egy eltévedt, s pisla utcai lámpafény ontotta magából villámló csillagos sugarait Fölöttébb hideg, és barátságtalan volt az idő Mintha a csillagok is azoknak a hírnököknek az útjait akarnák kivilágítani, akik valamilyen…
ÁBRÁND ILLUZIÓK
Manapság már – sajnos egyre káromkodóbbak lettek az emberek! De hát mi is várhat el az ember egy olyan korban, amikor maga az ember sem igazán tiszteli önmagát, és önző baklövései miatt hajlamos másokat hibáztatni!
Történetünk hőse Hallgató Károly úr, aki talán maga is…
ZÁR-ÓRA
Sakál s Hiéna-arcok között inkábbtitkokat suttogó felszínek alá merülök! Örök Sziszifuz-gyermek vagyok, nyughatatlan bolyongó, ki őszinte kapcsolatra vágyik! Grimasz-mosolyom is szabályok szerinti! Vigyázat! Már minden mi felszínes, groteszk exibicionistaságba fordult nem lehet csupán…
AZ AMBÍCIÓS HARAPÓFOGÓ
A túlzott ambiciózus öntudat előbb utóbb az emberek életében megbosszulja önmagát, és félő hogy a kicsattanó magabiztosságtól ambíció büszkeségbe fordul át, és a túlságosan elragadtató, és egyszersmind nagyon is feltörekvő büszkeségtől már csak egy hajszálvékony…