Kortárs ponyva

2018.dec.31.
Írta: Tasi83 Szólj hozzá!

Új vers

A LEGOLCSÓBB ÁRUCIKK   Pusztán hagyott, sejtelmes megannyi tabut-döntögető V.I.P.-partiasított, diszkógömbös, mocsár-fertő, melyen haszontetsző kés-éjszaka is sírva rimánkodva hatol végig; sártengerré dagadt, kiszámítható flegma-arcok közönyében már mindenki csupán rab: Senki sem lehet szabad!…

Tovább

Új Novella

                                                  ÁLLÁSTALANUL     Amint azonnal lecsapott az állásajánlatra úgy érezte magát, mint egy dögkeselyű, akinek csupán rágós, kidobott mócsingos koncok, olcsó húscafatok maradtak, amiken legalább még elrágódhat… Gábornál ez volt a lehető legbiztosabb…

Tovább

Új Novella

KARIBI-BÁR   Benyitott a látszólag inkább templomra emlékeztető hatalmas erődítménybe; olyan vastag, szinte már vaskos és meglehetősen masszív tölgyfaajtón kellett finom, és gyöngéd kezecskéivel átküzdenie magát, ami egy ilyen nagyon finom, szinte könnyed és légies hölgyhöz csöppet sem illik! Az…

Tovább

Új vers

ZUHANÓ TÖRTÉNÉS   Mert mást cselekedni nem tud: örök menekülés-körforgásban hangyaként araszol előbbre a kiszolgáltatott ember! Üzekedések Möbius-létra szalagját szándékosan kikerüli, vagy elrágja! Posványos, kitaszított, degenerációs homálynak tűnik, ha kutató-szemek látó tükrei nélkül észlelünk…

Tovább

Új Novella

CSENDSZIMFÓNIA AZ ALAGÚTBAN     A homályos alagútban, ahova csupán a halál járhatott, és kísértettársai egy fiatal, belga zenész úgy határozott, hogy mázsás zongoráját kivételes, és rendhagyó körülmények között a metrószerelvény belsejében fogja lerögzítetten felállítani. Az emberek össze…

Tovább

Új Novella

ÉJFÉLI BULI   Akkor éjjel meglehetősen későn szólt, hogy haza akar menni! A mindig makrancos, és velejéig minden lében kanál osztályfőnöke drasztikusan elvette tőle mobiltelefonját; amit még végszükség esetére az apjától kapott – hogy ha bármi probléma, vagy nagyobb természetű gond adódik, akkor…

Tovább

Új vers

LÉT-OSZLOPOK   Írtózatosra gyarapszik szívemben már a félsz-feszültség! Örök-gyermeki énem folyamatos lét-csatákat vív a béke s örök harag között! Bizonytalan jövendőm kísértő lídérc-démonai elől – érzem -, el nem futhatok! Viszont, ha arra kérnék barátokat, ismerhessék meg nyugodt empátiával énem…

Tovább